Miként 2015-ben, ezúttal is egy húszmilliárd dolláros, lejáró hitel-tranche sorsáról tárgyaltak. Idén a hamburgi Statista adatfeldolgozó intézet számításai szerint Ukrajna államadóssága meghaladja a 181 milliárd dollárt. (Ez a tartozás 2019-ben, az utolsó háború előtti egyik legjobb békeévben alig több mint 50 milliárd dollárt tett ki.) A megbízhatónak tekintett német intézmény öt év múlva megközelítőleg 290 milliárdos adósságállománnyal számol.
Mire elég a türelem?
Mindenkit aggaszt a kérdés, Ukrajna mint állam háborús gazdasága fenntartható-e hosszabb távon?
Hogyan kezeljék az aggasztó eladósodást, van-e más kiút az adósságcsapdából, mint hogy a hitelezők lemondanak a törlesztés követeléséről?
A probléma legalább 2013 óta foglalkoztatja a nemzetközi gazdasági életet. Gyakorlatilag 2014 óta az országtól az oroszországi támadók elvették területe mintegy ötödét, lakossága negyeddel-ötöddel csökkent (nincsenek megbízható, nyílt adatok a pontos lakosságszámról), jelenlegi gazdasági teljesítőképessége a 2022. február 24-i állapothoz képest is legalább 20 százalékkal kisebb. Elvesztette talán a legértékesebb iparvidékét, nyersanyagforrásait, a Don-medencét (Donbasz) és a fekete-tengeri védelmi, haditengerészeti pozíciói megőrzéséhez nagy fontosságú Krím-félszigetet.
Ukrajna lakossága
És a fegyverben álló (fiatal felnőttkortól egészen hatvanévesig) férfi lakosságának tetemes része, mint munkaerő kiesik, s ha a jövőben visszatér, kérdéses, hogy hol talál munkát (többéves kiesés, a harctéren átélt drámai helyzeteket átélve, egy részük poszttraumás stresszes állapotban), mindezek után akar-e dolgozni, a fiatalok pedig hol szerezhetnek önmaguknak és az országnak értékes szakképzést. Továbbá a 8-10 millióra becsült kivándorló, akik Nyugat-Európában, kisebb részben az USA-ban találtak munka-, letelepedési lehetőséget, visszajön-e a harcok végeztével?
Nem jók Ukrajna gazdasági mutatói sem. Már a 2022-es oroszországi támadás előtti időszakban is Ukrajna volt a legszegényebb európai ország. A háború hatalmas terhet zúdított a nyakukba, a nyugati NATO, EU-államok Kijev segítségére siettek. Ám a segélyek, támogatások egy tetemes része előbb-utóbb visszafizetendő – igaz, kedvezményes kamatozású – hitel.
A teljes cikket a VG.hu-n olvashatják.