Az viszont, hogy ez milyen mértékben és milyen ütemben következik be, már a vállalatok árképzési mechanizmusának is kérdése - tette hozzá a szakértő a lap keddi számában megjelent cikkben.
"Nem szabad elfelejteni, hogy az olajárváltozás hatásának megjelenése az üzemanyagok árában mindkét irány esetén időigényes, és függ attól is, hogy a most tapasztalható zuhanást milyen piacrendeződés követi. A belföldi forgalmazású üzemanyagok döntő hányadát a hazai finomítóban állítják elő, amelyet az Oroszországból érkező vezeték táplál kőolajjal. Az orosz olaj árképzése pedig havonta történik, tehát a havi jegyzések átlagához kötik az adott hónapban leszállított orosz kőolaj árát. Vagyis ha egy napig látunk drámai esést az olajpiacokon, az biztosan megjelenik a havi átlagban, de a végeredmény kialakulása értelemszerűen nagyban függ attól is, hogy a hónap hátralévő részében hogyan alakulnak a jegyzésárak" - magyarázta Grád Ottó.
A szakember szerint ugyanakkor senki nem érdekelt abban, hogy ilyen alacsony szinten stabilizálódjon a kőolaj világpiaci ára. "Azt gondolom, hogy az utóbbi időben jellemző, hordónként 50-70 dolláros ár volt az, ami az olajtermelő és -felhasználó országok számára is elfogadható volt. Ez volt az az árszint, amely mellett a gazdaságok stabilan voltak képesek működni, hiszen szem előtt kell tartani azt is, hogy a fejlett országok által előállított ipari termékek jelentős piacát éppen azok a kőolaj-kitermelő országok alkotják, amelyeknek most az áresés miatt a bevételeik jelentős mértékben visszaesnek. Tehát remélhetőleg gyorsan rendeződik a kőolajtermelő országok vitája, és visszaállhat egy stabilabb árszintre a jegyzés" - mondta Grád Ottó.
MNB: Az infláció csökkenését az üzemanyagárak mérséklődése magyarázza
Az éves fogyasztói árindex januárhoz képest 0,3 százalékponttal februárra 4,4 százalékosra csökkent, a maginfláció és az indirekt adóktól szűrt maginfláció 0,1 százalékponttal 4,1 százalékosra, illetve 3,8 százalékosra emelkedett. A Magyar Nemzeti Banknak (MNB) a februári inflációs adatokhoz fűzött keddi elemzése szerint az infláció csökkenését az üzemanyagárak mérséklődése magyarázza.
Az üzemanyagok ára januárhoz képest februárban 4,3 százalékkal csökkent, az áremelkedés éves üteme pedig a januári 13,5 százalékosról 7,7 százalékosra mérséklődött.
Az MNB által számított és a tartósabb inflációs tendenciákat megragadni hivatott mutatók alig változtak: a keresletérzékeny termékek inflációja 0,1 százalékponttal 3,3 százalékra emelkedett, míg a ritkán változó árú termékek és szolgáltatások inflációja nem változott az előző havi 3,4 százalékhoz képest.
Az adószűrt maginfláción belül a piaci szolgáltatások inflációja 5 százalék közelében stabilizálódott, míg az iparcikkek árindexe továbbra is mérsékelt maradt. A feldolgozott élelmiszerek - szezonálisan igazított és adószűrt - árai tovább növekedtek februárban, amit elsősorban a feldolgozott hús- és a tejtermékek áremelkedése magyarázott. A feldolgozatlan élelmiszerek - szezonálisan igazított és adószűrt - árai a világpiaci árakkal összhangban tovább nőttek, ami leginkább a sertéshús, illetve a friss zöldségek és gyümölcsök árában jelent meg.
MTI
