2018 januárjában az étteremben fogyasztott ételek, valamint a helyben készített italok áfája csökkent 18-ról 5 százalékra. A jobb minőségű szolgáltatás, a magasabb minőségű alapanyagok felhasználása, illetve a munkaerő megtartása miatt azonban az éttermek egy részénél emelkedtek az árak az év végére.
„Egy sima rántott szelet 1600 forint körettel, vagy egy cigánypecsenye 1700 forint, ha szabad kimondani, hogy cigánypecsenye, egy vegyes halászlé, vagy egy ponty halászlé 2 ezer forint. Tehát, azt hiszem, hogy ez megfizethető ár, még város szinten is.”
A Hír Televíziónak nyilatkozó szegedi étteremtulajdonos elmondása szerint náluk évek óta nem emelkedtek az árak. A munkaerő megtartás miatt pedig 5 év alatt 50 százalékkal emelte a béreket.
„Egyre nehezebb a munkaerőpiac az országban, sokan kivándoroltak, és én már tizenvalahány éve megtartottam mind a két vendéglátó felszolgálót, és mind a két szakácsom is már több mint tíz éve itt vannak nálam. Tehát megkapják a bérüket, úgyhogy ők nem akarnak kimenni külföldre” – mondta Holló János, a szegedi Gulyás Csárda tulajdonosa.
A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének általános alelnöke szerint az áfacsökkentés ellenére sem lehetett az árak csökkenésére számítani, hiszen az éttermek egyre jobb alapanyagokat használnak és egyre többet költenek bérekre. „Elsősorban az volt a kormányzati szándék, hogy a vendéglátóiparban tapasztalható nagy arányú munkaerő-elvándorláson segítsen, hogy a béreket növelni lehessen és haza lehessen külföldről csábítani a kint dolgozó magyarokat” – emelte ki Flesch Tamás.
A szakember szerint egyre többen jönnek haza külföldről, főként magasabb beosztásba, illetve séfnek, séfhelyettesnek a magasabb bérek miatt. A turizmus és vendéglátás jelenleg a GDP 10 százalékát adja, de a kormány 2030-ra ezt 16 százalékra emelné. Az ágazat vezetői így arra számítanak, hogy további adócsökkentések várhatóak a területen.
