Több évtizedes probléma Magyarországon, hogy a jó mezőgazdasági adottságokat, több ágazat állandó vitája miatt nem használja ki a hazai agrárium. A területért felelős miniszter Karancskeszin példaként említette a napraforgó termesztést. A nemesített önbeporzó napraforgó ugyanis nem termel pollent, így a második legfontosabb hazai mézelő növényt a méhészek nem tudják hasznosítani. A miniszter szerint a hasonló problémákra csak az együttműködés lehet a megoldás.
„Azt az átkot fel kell törni, hogy a közös lónak túros a háta. Ki kell alakítani azt a bizalmi légkört, és nekünk, jogszabályalkotóknak pontosan az a feladatunk is, hogy hogyan tudunk olyan környezetet teremteni jogilag, amely védi ezeket a termelői együttműködéseket” – emelte ki Nagy István agrárminiszter a Hír TV-nek nyilatkozva.
Hasonlóan vitatott terület a vadászat és a mezőgazdaság ellenérdekeltsége. A termőterületeken esett vadkár ugyanis évről évre jelentős bevételkiesést okoz a gazdáknak. A 2017-ben életbe lépett új vadászati törvény, bár a korábbi szabályozásnál jobb, teljes megoldást nem jelent.
„Ezért készül el remélem hamarosan a vadkár-protokoll is, ahol még részletesebben megmondják, leírják törvényben, reméljük törvényben lefektetik, hogy kinek mi a feladata konkrétan, és nem ilyen nagy átfogó fogalmak alapján. Mert csak úgy lehet valakitől valamit elvárni, ha tudjuk, hogy mit követelhetünk, vagy mit várhatunk el tőle” – vélekedett Szabó László, az Országos Magyar Vadászkamara szakmai igazgatója.
A karancskeszi fórum résztvevői szerint a következő években fellendülés várható a hazai agráriumban, de csak akkor, ha az egyes ágazatok képesek az együttműködésre.
