Megérdemli ez az ország, hogy végre mások is dicsérjék – mondta Gion Gábor pénzügyekért felelős államtitkár. Az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet szerint ugyanis a magyar gazdaság teljesítménye javul és a munkanélküliségi ráta történelmi mélypontra esett.
„Én büszkén el szoktam mondani, hogy itt nem csak a növekedést érdemes nézni, hanem azt a körülményt is figyelembe kell venni, hogy itt ezt fegyelmezett keretekbe tettük. Tehát miközben növekszik a gazdaság, csökken az államadósság. A költségvetési hiány kontroll alatt van, 3 százalék alatt van folyamatosan, az államadósságunk csökken és az infláció sem szabadult el” – emelte ki a pénzügyekért felelős államtitkár, az OECD Nemzeti Tanács elnöke.
Az OECD friss elemzése szerint a magyar gazdaság teljesítménye jórészt a lakossági fogyasztásra, valamint a vállalati és építőipari beruházások dinamikus növekedésére támaszkodhat. Az OECD idén 3,9 százalékos gazdasági növekedést vár Magyarországon.
„Ez az elemzés azt mutatja, hogy nagyon jól csinálják, jó a gazdaságpolitika, sok a befektetés az országban. Ugyanakkor legyenek óvatosak. Még ha a gazdaság jól is teljesít és a munkanélküliség rekordalacsony szinten van, a munkaerőhiány kezd egyre égetőbbé válni. Vigyázzanak, mert ha a bérek túl gyorsan kezdenek emelkedni az nagyszerű rövidtávon de később szörnyű fejfájást okozhat” – emelte ki beszédében Álvaro Pereira, az OECD Közgazdasági Igazgatóságának vezetője.
Pszichológiai
Gazdasági növekedésre vonatkozó becsléseknél nem feltétlen érdemes a tized százalékpontoknak nagy jelentőséget tulajdonítani – hívta fel a figyelmet a Hír TV-nek nyilatkozó Madár István. A Portfolio.hu vezető elemzője szerint a prognosztizált 3,9 százalékos növekedés inkább egy pszichológiai előrejelzés. „Az OECD talán nem akart 4 százalék fölöttit mondani, jelezve, hogy azért léteznek kockázatok a növekedésben. De egyben további robusztus növekedést mutat a magyar gazdaságra” – fogalmazott a szakértő.
A vezető elemző a Hír TV-nek azt is kiemelte, fontos, hogy a bérnövekedés összhangban legyen a munkatermelékenység növekedésével. „A magyar gazdaság bizonyos értelemben enyhén túlhevült állapotban van. Amire a gazdaságpolitikának feltétlenül érdemes figyelnie. Ugye itt a gyors bérnövekedéssel kapcsolatos aggodalmak egyrészt az inflációban, másrészt a külső egyensúly romlásában, harmadrészt pedig a költség alapú versenyképességünk romlásában ölthet testet” – tette hozzá Madár István.
A szakember szerint mostanra hazánk elérte azt a szintet, ami összhangban van a magyar gazdaság általános versenyképességével, ezért innentől nem lenne pozitív hatással, ha sokkal gyorsabban emelkednének a munkabérek, mint amit a termelékenység mutat.
