„Semmilyen brüsszeli esetleges büntetés önmagában nem ok különadóra. Ha az államapparátus hibázott, és ennek következtében büntetést kell fizetni, akkor az a korrekt, ha ezért az állam vállal a felelősséget, és a felelősséget nem hárítja másokra” – mondta Burány Sándor.
Hasonlóan érvel az egyik nemzetközi tanácsadó cég adószakértője. „A cégek abszolút ártatlanok, a közbeszerzési kiírásban nem szerepeltek azok a feltételek, amelyeket most az EU hiányol” – mondta Vámosi-Nagy Szabolcs, a EY igazgatója. Hozzátette: a visszamenőleges adóztatást a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló, 2012-ben elfogadott törvény tiltja. „Ez a törvény azt mondja, hogy a jogszabály kihirdetését megelőző időszakra vonatkozóan új fizetési kötelezettség vagy többletfizetési kötelezettség nem állapítható meg.”
Az építési vállalkozók érdekképviselete szerint az elhúzódó recesszió miatt az érintett cégek nem tudnák kigazdálkodni a különadót, ezért munkavállalók tízezreit kellene elküldeniük. Ezt az álláspontot osztja a Hír TV által megkérdezett könyvelő is. „Szinte tragikus problémákat okoz, hiszen a megtervezett kiadásaik és bevételeik összhangja megbomlik, olyan elem kerül elő, amely a foglalkoztatásra is kedvezőtlenül hat, és hirtelen akár elbocsátásokat is kellene foganatosítani ezeknél a cégeknél” – mondta Szőke András.
A kormány képviselői egyelőre kerülik a különadó kifejezést nyilatkozataikban, de azt megerősítik, hogy Brüsszel hatszázmilliárd forint értékű útépítést vitat, és valószínűleg tetemes bírságot vet majd ki Magyarországra. A vitatott szerződéseket egyenként vizsgálja át a magyar kormány és az Európai Bizottság, az ellenőrzést összegző brüsszeli jelentés még nem készült el.
„A kormány nem véletlenül kérte azt, hogy egyenként nézzünk meg minden szerződést, mert így valóban tiszta helyzetet lehet teremteni, azonosítani azokat a cégeket – ezek adott esetben külföldiek is lehetnek –, amelyek elkövettek szabálytalanságot. Ha ez így van, akkor egy ilyen bírságnak a terhét kell hogy viseljék” – mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára.
A kormány képviselőivel ellentétben a Fidesz ügyvezető alelnöke, Kósa Lajos nem zárta ki, hogy az uniós bírságot különadó formájában szedik be az útépítő cégektől.