Varga Mihály egy kérdésre megerősítette, hogy az itteni német cégek is egyre nagyobb kihívásnak tartják a gazdaság további bővülése szempontjából a munkaerőhiányt. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a kedvező, 3,6 százalékos munkanélküliségi ráta mellett is lát még tartalékokat a kormány a foglalkoztatás bővítésére. Ennek érdekében szeretnék bővíteni a nők, a nyugdíjasok foglalkoztatását, és a közmunkában részt vevőket egyre nagyobb számban visszavezetni a versenyszférába - mondta a pénzügyminiszter.
A pénzügyminiszter elmondta: a felmérés szerint a megkérdezett vállalatvezetők úgy ítélték meg, hogy a kormány intézkedéseinek köszönhetően komoly előrelépés történt az adózás, az adóigazgatás, a munkaerőpiaci szabályozás és közigazgatási rendszer hatékonyságának növelése terén, és jelentősen javult a magyarországi szakképzési rendszer megítélése is.
Az elmúlt évek erőteljes hazai gazdasági növekedésében a Magyarországon működő német cégek jelentős szerepet játszottak, a mintegy 2500 német tulajdonú vállalkozás hozzávetőleg 200 ezer dolgozónak ad munkát az országban - mondta a pénzügyminiszter.
A munkaerőpiacot tekintve, a német cégekkel "együtt sírunk, együtt nevetünk", a családvédelmi intézkedésekkel nem csak a demográfiai helyzetet, de a munkerőpiaci gondokat is orvosolni akarja a kormány - jelezte Varga Mihály.
A pénzügyminiszter kiemelte: a német és a magyar gazdaság szorosan kötődik egymáshoz, de az utóbbi években az európai piacok mellett más piacok felé is nyitott a magyar gazdaságpolitika, így a német gazdaság esetlegesen rosszabb teljesítményét "megpróbáljuk ellensúlyozni".
Hangsúlyozta, hogy a kormányt a romló világgazdasági kilátások arra késztetik, hogy a gazdaságvédelem kérdéskörével is foglakozzon, áttekintse, mivel lehet megfékezni a növekedés esetleges lassulását, ugyanakkor leszögezte, hogy továbbra is 4 százalék körüli gazdasági bővüléssel számolnak 2019-re.
A német-magyar külkereskedelmi kapcsolatok hagyományosan stabilak és erősek, tavaly a magyar-német kétoldalú külkereskedelmi forgalom 4 százalékkal nőtt, és több mint 54 milliárd eurót ért el. A kormány számára fontos, hogy megismerje a német-magyar kamara tanácsait, javaslatait, annál is inkább, mert az utóbbi években még inkább erősödött a kormány és német-magyar kamara közötti együttműködés.
Dale A. Martin, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke a felmérés alapján elmondta, a Magyarországon működő német cégek vezetői jónak tartják az üzleti helyzetet, saját cégük eredményeit, illetve tevékenységüket is. Idei várakozásaik többségében még optimisták, de nem annyira, mint a tavalyi felmérésben, ezzel együtt több vállalat tervez létszámbővítést, mint amennyi leépítést.
Kitért arra is: a német vállalkozások számára is problémát jelent, hogy egyre jobban nőnek a munkaerőköltségek, az átlagbérek kétszámjegyű mértékben emelkednek. Ezt csak a termelékenység növekedésével nem lehet kigazdálkodni, és a jelenség várhatóan a hazai kis-és középvállalkozásoknak még nagyobb terhet jelent, mint a multiknak - mondta a kamara elnöke.
Az itteni német cégek a magyar gazdaság 3 százalékos bővülését várják 2019-re - mondta Dale A. Martin.
