A Kúria december közepén hozott részleges jogegységi határozatot. A legfőbb bírói fórum érvényesnek találta a devizahitel-szerződéseket, és kimondta, hogy az árfolyamkockázatot az adósnak kell viselni. A bankok egyoldalú szerződésmódosításáról, illetve az árfolyamrés módosításáról szóló vitás kérdéseket a Kúria Luxemburgba postázta, hogy azokról az Európai Bíróság mondjon véleményt.
„Hogyha ez március közepére megtörténik, akkor összeülünk, hogy az ebből eredő konzekvenciákat levonjuk” – közölte Rogán Antal. A Fidesz frakcióvezetője Hír TV stúdiójában azt mondta: ha az uniós bíróság állásfoglalása alapján a Kúria döntést hoz, a kormánypártok még a választás előtt kezdeményezik a parlament rendkívüli ülésének összehívását.
„Arról is döntöttünk, hogy ha mi maradunk kormányon, a Kúria bármilyen döntést is hoz később, ha feláll egy új devizahiteles-mentőcsomag, mindenkit beleveszünk abba, azokat is, akik benne vannak az árfolyamgátban. Ez azért fontos üzenet, mert hallom, hogy sokaknak azért nem kell belépni az árfolyamgátba, de ez nem igaz” – fogalmazott a nagyobbik kormányzópárt politikusa.
„Minden olyan javaslatot támogatunk, ami akár egyetlen devizahiteles családnak segítséget jelent.” – A Jobbik részt venne rendkívüli ülésen, ahol saját javaslatukat is beterjesztenék. „A felvételkori árfolyamon forintosítani kell a hiteleket. Az a kockázat, ami ezeknek a hiteleknek az ilyen drágulását okozta, az egyértelműen a bankoknak a felelőssége, és a bankoknak kell viselnie ezt a felelősséget, vállalnia ezt a lehetőséget” – mondta Dúró Dóra, a Jobbik szóvivője.
„Tényleges támogatást, és tényleges segítséget fogunk nyújtani a devizahiteles családoknak” – közölte Bangóné Borbély Ildikó, de a kormányzásra készülő MSZP elnökségi tagja részleteket nem mondott a tervekről.
A devizahitelesek ügyében a kormány az Alkotmánybíróságtól is állásfoglalást vár, az indítványt hétfőn kezdik tárgyalni. A testülettől az alaptörvény értelmezését várja a kabinet, vagyis hogy a hitelszerződések sértik-e az alkotmány rendelkezéseit, illetve hogy a kormány utólag beavatkozhat-e jogalkotással az adósok és bankok közötti szerződésekbe, ha fogyasztók széles tömege kerül súlyos helyzetbe.
