Minden terület külföldi kézben van Szentgáloskér határában. Főleg osztrákok és olaszok gazdálkodnak itt. A magyar gazdák már nem tudnak földet venni, mert a külföldiek felverték az árakat. „Elfogadhatatlannak tartom, mert nem jutunk földterülethez. Emiatt a gazdálkodás bővítése nagyon nehéz, mivel itt a termelés alapja a föld. Anélkül itt produktívabb gazdálkodást nem lehet folytatni” – mondta egy családi gazdálkodó.
Ezen változtatna az új büntető törvénykönyv, amely júliustól lép életbe. Súlyosan megbüntetik majd azt, aki zsebszerződést köt. „Bűncselekményt követ el, méghozzá 5 évig terjedőt. Bünteti a közreműködőket: közjegyzőt, ügyvédet, ingatlanközvetítőt. Ez egy nagyon szigorú büntetési tétel. Azt kell vizsgálni, ha két ember szerződést köt, mi volt az ő akaratuk és szándékuk” – közölte Fóris Kálmán ügyvéd. Ezt pedig egy csütörtökön benyújtott új fideszes törvényjavaslat szerint az ügyészség fogja vizsgálni: pert indíthat, hogy megsemmisítse a zsebszerződéseket. Az érintett termőföld visszaszállna az államra. Ezután pedig az egykori tulajdonos már bírósági úton sem követelhet kártérítést.
| Keményebben lép fel a hatóság |
| Összesen tizenhat büntetőeljárást indított a nyomozó hatóság tavaly év eleje óta termőföld jogellenes megszerzésének gyanúja miatt. Mint a Magyar Nemzet megtudta, az ügyészség és a rendőrség is képzi munkatársait annak érdekében, hogy a július elsején hatályba lépő új büntető törvénykönyvet hatékonyan alkalmazhassák, és eredményesen léphessenek fel az úgynevezett zsebszerződésekkel szemben. |
„A korábban rögzített büntetőjogi szankciók mellett magánjogi jogkövetkezményeket is megállapíthat a semmis szerződések esetére" – nyilatkozta Szabó Balázs, a parlamenti és társadalmi kapcsolatok főosztályának főosztályvezetője. Hozzátette: mivel alapvetően egy rejtőzködő jogintézményről beszélünk, ezért mind a szerződések számára, mind pedig az érintett területek nagyságára csupán becslések léteznek, ezek gyakorlatilag a 100 ezer hektártól az egymillió hektárig terjednek.
Ha pedig valaki nem, vagy késve szolgáltat adatokat az ügyészség kérésére, tetemes bírsággal sújtható. Ez cégeknél elérheti az 5 millió forintot is.
