Az eddiginél bővebb, a lakáshitelesek és a magyar gazdaság szempontjából is biztonságosabb lakáshitelpiac irányába mutatnak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb, 330 pontból álló, versenyképességi programjának lakáshitelezést érintő javaslatai – derül ki a Money.hu összefoglalójából. Még nincs szó konkrét szabályokról, az összefoglaló inkább a következő időszakra irányoz elő javaslatokat.
A jegybanki javaslatok között fontos változásokat hozhat a jövőben a hitelkiváltások térnyerése, amelyek segítségével a lakáshitelesek a jelenlegi, változó kamatozású lakáshitelüket cserélhetik több évig vagy a futamidő lejártáig fix kamatozású, ezáltal fix törlesztőrészletű lakáshitelre. A hitelkiváltások elősegítése, ösztönzése, átfutási idejének lerövidítése kedvező lenne a lakossági hiteltörlesztők szempontjából, és a banki versenyt is fokozhatja. A hitelkiváltásokhoz kötődő adminisztrációs terhek csökkentése is jó irány ezen a téren, mert a lakáshitelesek biztonságosabb helyzetben lennének, ha a kamatok egyszer elkezdenek emelkedni.
A Money.hu kalkulációi szerint egy jelenleg nyolcmillió forintos tőketartozással rendelkező, és mostantól még 15 éven keresztül törlesztendő lakáshitelt a februári végi legkedvezőbb ajánlatok alapján alig több mint öt százalék kamatozású, végig fix törlesztésű lakáshitelre lehet cserélni. Így a futamidő lejártáig havonta 64-65 ezer forint lenne a törlesztés.
Trencsán Erika, a Money.hu hitelszakértője szerint a hitelkiváltás után törlesztendő, végig fix havi kiadást garantáló lakáshitelek kamata most még magasabb lehet, mint az esetlegesen kiváltandó változó kamatozású lakáshitel. Ugyanakkor utóbbi lakáshitel kamata és törlesztőrészlete a futamidő végéig jelentősen emelkedhet a gazdasági környezet alakulásából fakadó esetleges kamatemelkedések miatt. – Akár több százalékpontos emelkedés is elképzelhető, ami jelentős többletterhet róna egy-egy háztartásra.
A végig fix törlesztésű lakáshitel-konstrukcióknál nincs ilyen veszély, mivel kiküszöbölik a kamatkockázatot, ezáltal biztonságosabbak – fogalmazott a szakértő.
Az MNB szerdán közzétett versenyképességi programjában megállapítja, hogy a háztartásokat tekintve kockázatot jelenthet, ha – a 2008-as válságot megelőző időszakhoz hasonlóan – az újonnan felvett hitelek is koncentráltan jelennek meg, ha az eladósodás túlzott a jövedelem arányában, vagy ha olyan kockázatok kapcsolódnak a hitelfelvételhez, amelyek viselésére a háztartások nincsenek felkészülve. Az eladósodás túlzott mértékét hivatottak megelőzni az MNB által bevezetett adósságfék szabályok.
Az ügyfelek kamatkockázatának csökkentése érdekében a jegybank egyrészt már bevezette a standardizált, összehasonlítható feltételek és legalább ötéves kamatrögzítés mellett elérhető Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel termékminősítést, másrészt ösztönzi a hosszabb kamatfixálásban való eladósodást a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató kamatkockázat szerinti differenciálásával is.
A lakáshitelt felvevő jövőbeli ügyfelek jelentős része a mai fiatalok közül kerül ki, akiknek viszont – az MNB felmérése alapján – több mint négyötöde semmilyen pénzügyi oktatásban vagy képzésben sem részesült eddigi élete során, így egy általános edukációs programra lenne szükség – emeli ki a jegybank.
Az élénk banki verseny kialakulását ugyanakkor gátolja a hitelkiváltás és a bankszámlaváltás folyamatát kísérő adminisztratív terhek és a költségek magas mértéke – áll az összefoglalóban. További problémát jelent, hogy a Központi Hitelregiszter (KHR) jelenlegi hozzájáruláshoz kötött működési modellje nem támogatja teljes hatékonysággal a hitelbírálati folyamatokat.
A hitelezők a KHR-ből szereznek információt a hitelbírálat során a már hitellel rendelkező nemteljesítő adósok késedelmeiről, míg a rendben törlesztők esetén az ügyfelek jóváhagyása szükséges ehhez. Így jelenleg a pozitív hiteltörténeti adatok átadásának megtagadásából fakadó kockázati költségeket a jó adósok fizetik meg, ami egyszerre eredményez magasabb kamatokat és magasabb nem teljesítési rátát is. A kialakult helyzeten változtatna az MNB azon javaslata is, amelynek nyomán biztosítanák a hitelintézetek számára, hogy elektronikusan lekérdezhessék az adóhatóságnál a keresetkimutatásokat.
A Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelek további elterjedése szintén pozitív hatással lehet az adminisztratív terhek és díjak csökkenésére. Ahogyan az is, ha a bankok automatikusan hozzáférhetnének a teljesítő adósok hiteltörténetéhez – fogalmaz az MNB –, összességében pedig az átlagosan felszámított kamatfelárak és így az elérhető hitelkamatok mérséklődését is elősegíthetné. Mindemellett az adósságfék szabályok hatékonyságát is javíthatná a pozitív hiteladatok kötelező átadhatósága.
Az MNB további javaslatai között szerepel még az egyszerűbb és gyorsabb online szerződéskötés és aláírás bevezetése, az ügyfélkapu rendszer és az e-személyi igazolványok online pénzügyi szolgáltatások igénybevételére való használatának elterjesztése, a lakáshitelekhez kapcsolódó közjegyzői díjak csökkentése, a földhivatali információk (TakarNet) automatizálása a folyamatos elérhetőség biztosítása mellett, valamint egy központi értékbecslő adatbázis létrehozása.
(Forrás: Magyar Nemzet)
