Az utóbbi években 45-70 ezer tonna közötti volt a szilvatermés, ami 1990-es 150 ezer tonnás mennyiség felét teszi ki - ismertette a NAK.
Az országban 6551 hektáron folyik üzemi szilvatermesztés. A legjelentősebb termelőkörzet Szabolcs-Szatmár-Bereg (1632 hektár), Bács-Kiskun (1452 hektár) és Pest megye (1056 hektár), emellett nagyobb termőterületek vannak Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében is.
A NAK kiemelte, hogy a jó minőségű magyar étkezési szilva keresett exportcikk, a kivitel 8-12 ezer tonna között mozog évente. Ehhez képest a Magyarországra - jellemzően szezonon kívül - importált friss szilva mennyisége elhanyagolható, mintegy 400-600 tonna. Az export főleg a német piacra irányul, de jelentős mennyiséget vásárol Csehország és Ausztria is, valamint a skandináv országok. Pozitív a feldolgozott gyümölcs külkereskedelmi egyenlege is, amelyet cukrozott és cukrozatlan ipari szilvapüré formájában exportál Magyarország.
Belföldön az egy főre jutó átlagos szilvafogyasztás 1,3 kilogramm körül van.
A NAK a korábbi évekhez hasonlóan kiemelte, hogy a piaci szereplők szerint külföldön sokkal nagyobb igény lenne a minőségi magyar árura annál, mint amit a termelés jelenleg képes kielégíteni. A magyarországi szilvaültetvények nagy része ugyanis elöregedett, sok helyen nincs öntözés, kevés az intenzív művelésű, korszerű állomány. Mindez magyarázza azt is, hogy a termésmennyiség nagyobb része ipari feldolgozásra kerül.
Az agrárkamara szerint a fejlődéshez továbbra is elengedhetetlen az ültetvényszerkezet átalakítása, és az ipari célú ültetvényeknél is megfelelő öntözésre, tápanyag-utánpótlásra és szakszerű növényvédelemre lesz szükség ahhoz, hogy hosszú távon rentábilisak lehessenek.
Kitértek arra is, hogy a világ éves szilvatermése 12 millió tonna, ennek az európai termelés körülbelül a 10-15 százalékát adja. A szilva közel fele Kínában terem; azt követi 700 ezer tonnás átlagterméssel Szerbia.
MTI
