A Pénzügyminisztérium közleménye:
1. A cikk tévesen állítja, hogy a kormány „nem hagyja” az önkormányzatoknál az iparűzési adóbevétel növekményét.
A valóság ezzel szemben az, hogy az önkormányzatok helyi iparűzési adóbevétele minden évben jobban növekszik, mint a szolidaritási hozzájárulás összege, így a települések minden évben nagyobb mozgástérrel rendelkeznek.
Míg 2023. évben az iparűzési adóbevétel 1257,8 milliárd forint volt, a 2024. évi bevétel várhatóan 1430,2 milliárd forint lesz. Ezzel szemben az önkormányzatok szolidaritási hozzájárulása 2023. évben 237,2 milliárd forint, 2024. évben 310,6 milliárd forint lesz.
2. Hamis az az állítás is, miszerint a települések 2023-ban összesen 1178 milliárd forint kormányzati támogatást kaptak, „idén viszont ennél jóval kevesebbet, 1050 milliárd forintot”.
A valóság ezzel szemben az, hogy ez az összeg csak egy előirányzat, ami nem tartalmazta többek között a tanárok és óvónők béremeléséhez folyósított támogatást, ami mintegy 150 milliárd forintot tett ki. Ezen felül számos évközi intézkedés érinti az önkormányzatokat, amelyek az előirányzatban szintén nincsenek benne, így a cikk almát hasonlít körtéhez.
3. Az az állítás sem állja meg a helyét, miszerint „a kormány dönti el, mely önkormányzat számít kiemelkedően tehetősnek”.
A valóság ezzel szemben az, hogy a szolidaritási hozzájárulást egy objektív matematikai képlet alapján kell kiszámítani.
Ez az úgynevezett adóerőképesség, amit az határoz meg, hogy egy településnek mekkora az iparűzési adóbevétele. 2010 óta az önkormányzatok iparűzési adóbevétele mintegy 80%-kal növekedett, ez a tendencia pedig máig töretlen.
4. A szolidaritási hozzájárulással a gazdagabb települések támogatják a szegényebbeket. Erre a kiegyenlítő mechanizmusra azért van szükség, mert az egyes önkormányzatok között komoly gazdasági egyenlőtlenségek vannak.
A központi költségvetés mindössze a közvetítő szerepet tölti be a támogatások újraosztása során: egyetlen településen sem sérülhet a feladatellátás pusztán az eltérő gazdasági képességek miatt.
5. A cikk azt is elfelejti megemlíteni, hogy ha mérleget vonunk az elmúlt 5 évről, a tények világosan bemutatják, hogy
csak Budapest adóbevételei és költségvetési támogatásai 1107 milliárd forintot értek el 2019 és 2023 között. Ezzel szemben ugyanebben az időszakban összesen 160 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást kellett (volna) befizetnie.
A Kincstár jogosan hajtotta be meg nem fizetett kötelezettséget, 18 milliárd forint befizetését ugyanakkor jelenleg is késlelteti a főpolgármester.
Világos tehát, hogy Budapest baloldali vezetése a szegényebb településektől vonná el a forrásokat, ha a kormány nem pótolná ki a hiányzó összeget. A Főváros csődjét nem a kormány, hanem a baloldali városvezetés pazarló gazdálkodása okozza.
– zárja közleményét a Pénzügyminisztérium.
