Aligha lehetnének kedvezőbb helyzetben a nagy olajtársaságok, mint most, amikor száz dollár felett jár az olaj ára. Ráadásul az Oroszország elleni szankciók miatt tartósan magas olajárral számolnak az elemzők. Amikor 2014-ben száz dollár volt az olaj ára, az amerikai termelők húsz százalékkal növelték a kitermelésüket. Most, amikor ismét száz dollár feletti az árazás, a piaci előrejelzések szerint ebben az évben alig nyolc százalékkal emelkedhet az amerikai kitermelés. Pedig készpénzben nincs hiány – emeli ki összeállításában a Vg.hu cikke. Majd az üzleti hírportál sietve megjegyzi azt is:
bár még előttünk a negyedéves jelentések szezonja, azt már lehet tudni, hogy nem lesz gond a profitsorokkal. Az Exxon várhatóan 9,4 milliárd dollár nettó bevételt ért el az idei első három hónapban, ami 2013 óta a legmagasabb negyedéves profit. A Chevron pedig igen jó eséllyel 6,6 milliárd dollárt könyvelhet el, ami 2012 óta a legmagasabb nyereség. Az olajcégek mégis sírnak – fogalmaz a Vg.hu cikke –, az Oroszország elleni szankciók ugyanis brutális leírásokra kényszerítik őket.
Példaként megemlítik, hogy pár hete a Shell jelentette be, hogy az első negyedévben ötmilliárd dolláros leírásra kerülhet sor, miután a londoni székhelyű olajvállalat az ukrajnai invázió miatt kiszáll az orosz Gazprom energetikai céggel közös vállalkozásokból. Majd a BP adta ki előzetes várakozásait, amelyek szerint az oroszországi piacról való kilépése összesen 25 milliárd dolláros veszteséget okozhat. Most pedig a francia TotalEnergies jelezte, hogy 4,1 milliárd dolláros többletköltséggel számol az Oroszországot célzó nyugati szankciók hatásaira hivatkozva – sorolja laptársunk a példákat.
Egy másik iparági sirám a beruházási nehézségekre vonatkozik – említik ugyanebben az írásban. Az ellátási láncok szakadozottsága, a munkaerő hiánya és emelkedő költségei, továbbá a gépek, berendezések drágulása a fő iránya a magyarázatoknak, hogy miért nem növelik a termelést, amikor az orosz olaj kiesése miatt bőven lenne kereslet. Amihez még az a meglepő új fejlemény is társul, hogy az amerikai palacégek mostanában arról beszélnek, hogy ha a korábbi idők ütemében fejlesztenének, akkor néhány év alatt kimerítenék az elsődlegesen elérhető készleteket.
Az üzleti portál beszámol arról az olajpiaci befektetők számára kedvező hírről is, hogy a profitban úszó, de a globális zöldüléstől és a részvényesek elpártolásától tartó olajvállalatok bőséges osztalékkal és vonzó részvény-visszavásárlási programokkal próbálnak versenyben maradni a ma oly vonzó alternatív befektetőkkel szemben.
A Devon már 2021-ben is hatvan százalékkal bővítette a visszavásárlási programot, s rekordszintre emelte az osztalékot, amelynek hozama hét százalék volt. Míg a Dingmann úgy véli, idén tíz százalék feletti osztalékhozamokkal kell számolni az olajszektorban.
Pedig a részvények felülteljesítőek, hiszen az S&P 500 szektorális papírjai közel negyven százalékot, míg az európai részvények majdnem húsz százalékot meneteltek ebben az évben – foglalja össze a Vg.hu elemzése.
A bizonytalan részvénypiaci hangulat ellenére, az árfolyamnyereség mellett pedig bőséges osztalékot tehetnek zsebre azok a befektetők, akik a kordivattal szembemenve kitartanak a „bolygógyilkos” ágazat mellett.
A Vg korábban megírta, hogy rengeteget profitált a háború által is fűtött olajáremelkedésből az év elején az INA. A horvát olajipari vállalat csütörtök délután 41 százalékkal magasabb, 888 millió dollárra ugró árbevételt jelentett az idei első negyedévben.
Magyar Nemzet
