Horváth András összegzése szerint 2015 óta az egyedi kifizetésektől megtisztított rendszeres bérek 50,9 százalékkal nőttek a magyar munkaerőpiacon, ami példátlan felzárkózást jelent a magyar gazdaság történetében.
Kitért arra, hogy a munkaerőért zajló összeurópai versenyben a magyar béreknek továbbra is jelentős hátrányt kell még ledolgozniuk, hogy a munkavállalási célpiacnak számító országok nettó bérszintjének kétharmadát elérje a hazai, ezt követően indulhatna aktív visszaáramlás a hazai munkaerőpiacra.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában azt írta, hogy akár idén is kétszámjegyű maradhat a bérnövekedés, ami támogatja a fogyasztás tartós bővülését. Virovácz Péter kiemelte, a várakozásokat messze felülmúló bérkiáramlás elsődleges oka a nem rendszeres kereseti elemek (jutalom, prémium) drasztikus növekedése, elsősorban a költségvetési szférában. Az első tizenegy hónap adatát összegezve szinte biztosra vehető, hogy 2019 egészében 11 százalék felett marad a nettó bérek növekedése, ám az emelkedő infláció miatt ez reálbérek szintjén 7,5 százalék körül alakulhat - közölte.
Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágának vezetője szerint az átlagbérek emelkedése várhatóan 2020-ban is az inflációt érdemben meghaladó lesz, de a korábbiakhoz képest lassulhat. Hozzátette: novemberben az előző hónapokhoz képest gyorsult a bérek éves növekedési üteme, amiben szerepe lehetett egyedi kifizetéseknek, jutalmaknak is. A dinamika gyorsulásában most a közszférának volt nagyobb szerepe, de a versenyszférában is kismértékben gyorsult a növekedési ütem. A korábbi hónapoknál gyorsabb béremelkedés vélhetően majd meglátszik a karácsonyi időszak miatt a szokásosnál amúgy is erőteljesebb kiskereskedelmi forgalmon is. Idén kedvezőtlen világgazdasági folyamatok nyomán a bértárgyalások lassabban haladhatnak és az elmúlt években megszokottnál nehezebben juthatnak egyezségre a munkaadók és a munkavállalók - jelezte.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a fizetések emelkedése segíti a belső fogyasztás bővülését, ugyanakkor kockázatai is vannak. Egyrészt felfelé húzza az inflációt, másrészt a béremelkedés mértékének megfelelően a termelékenységnek is javulnia kell, különben versenyhátrányba kerül a magyar gazdaság. A K&H elemzője szerint 2020-ban további béremelkedés várható, részben a minimálbér és a garantál bérminimum újabb 8-8 százalékos emelése miatt. Ugyanakkor a bérdinamika lassulni fog részben a visszafogottabb gazdasági növekedés következtében az inflációval számolt reálbér-emelkedés pedig 4-5 százalék körül lehet.
MTI
