Az átlagos magyar devizahiteles 2007-ben vette fel a kölcsönt, amelynek összege 37 000 svájci frank volt, futamideje pedig húsz év. 2014-re a forint gyengülése, az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések megduplázták a törlesztőrészletet. Ma az adós 78 ezer forintot fizet, de februártól terhei csökkennek a bankok elszámoltatásának köszönhetően. A törlesztőrészletek átlagosan 25 százalékkal mérséklődnek, de felfelé és lefelé is jelentős eltérések lehetnek. „Akinek a törlesztőrészlete az átlagnál jobban emelkedett, az most az átlagnál nagyobb, 25-40 százalékos csökkentésben fog részesülni, akinek viszont az átlagnál kisebb volt a törlesztőrészlet-emelkedése, annak a tehercsökkenése is kisebb, 5-25 százalékos lesz” – mondta Kovács Levente.
A bankszektort jócskán megrövidíti, hogy vissza kell fizetnie azt a pénzt, amelyet tisztességtelenül szedett be az egyoldalú kamatemelésekkel és az árfolyamrés alkalmazásával az adóstól. „Összességében a bankszektor közel ezermilliárdos veszteséget szenved el. A Kúriának a júniusi jogegységi határozatában foglalt három témakört nézzük, amiben benne van az árfolyamkockázat kérdése, ami a forintosításra vonatkozik, az árfolyamrésre és az egyoldalú szerződésmódosításokra vonatkozó rész, a bankszektornál ezért közel ezermilliárdos veszteség következik. Ez a bankszektor tőkéjének az egyharmada, az elszámolással a bankszektor elveszti a tőkéje egyharmadát” – mondta Becsei András, a Magyar Bankszövetség alelnöke.
A kormány hosszú távon mérsékelné a bankok terheit. A miniszterelnök a napokban azt ígérte, hogy legkésőbb 2017-ig csökkentik az uniós viszonylatban magas magyar bankadót. Az intézkedés feltétele a devizaalapú jelzálogkölcsönök megszüntetése és a banki hitelezés élénkülése – tette hozzá Orbán Viktor. A bakszövetséggel erről egyelőre nem tárgyalt a kormány.
