A törlesztőrészlet 40 ezer forint volt eredetileg, 78 ezer jelenleg, és 56 ezer forintra fog csökkenni – így alakul majd egy tipikus devizahiteles havi törlesztőrészlete a bankok elszámoltatása után a Magyar Nemzeti Bank szerint. Várhatóan már februártól csökkenhetnek az adósok terhei, akkorra fizetik vissza a csaknem 1100 milliárd forintot az egyoldalú kamatemelések és a törvénytelenül alkalmazott devizaátváltási árrés miatt a pénzintézetek az ügyfeleknek.
Az elszámoltatás minden olyan hitelszerződést érint majd, amelyet 2004. május elseje után folyósítottak és 2009. július végéig nem szűnt meg. A fennálló tőketartozást csökkentik majd, és visszaállítják a szerződéskötéskor megállapított kamatot. Minél régebbi a hitel, annál nagyobb mértékben mérséklődik a törlesztőrészlet.
„Megnézzük, hogy mennyi volt a túlfizetése az ügyfélnek, amelyet tisztességtelenül vett el tőle a bank, ezeket az összegeket minden hónapra kiszámoljuk, és megnézzük, ha annak idején a frankban fennálló tartozását csökkentette volna, ez a jelenben mennyit jelentene. Ez praktikusan ugyanaz, mintha ezt ő akkor frankszámlára tette volna, az kamatozott volna mostanáig, és most ő azzal csökkentheti a tőketartozását. Tehát ha nagyon régi ez a visszajáró pénz, akkor a kamatos kamata is elég magas” – mondta Vonnák Balázs, az MNB igazgatója.
Az elszámoltatás után várhatóan tavasszal forintosítják majd a deviza-jelzáloghiteleket, piaci árfolyamon. Ez egy 2005-ben húsz év futamidőre felvett tízmillió forintos kölcsönnél 86 ezer forintos törlesztőrészletet jelent, kevesebbet, mint amennyi egy ugyanilyen kondíciókkal kötött forinthiteles törlesztője. Ha a piaci árfolyam alatt váltanának, még ennél is nagyobb lenne a különbség. „Mindig is azt mondtuk, hogy a forinthitelesek nem járhatnak hosszú távon rosszabbul. Gondoljunk bele, hogy 2007–08-ban, amikor a bankok arról győzködtek mindenkit, hogy devizában, frankban vegyen fel hitelt, mert az olcsó, ezek az emberek a hazai valutában bíztak. Azt mondták, hogy köszönik szépen, az ő jövedelmük forintban van, és forintban veszik fel a hitelt” – fogalmazott Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.
A pénzintézetek már megvették a forintosításhoz szükséges devizát a Magyar Nemzeti Banktól. A devizatartalék átlagos árfolyama azonban alacsonyabb volt a jelenleginél, vagyis a tranzakció a központi bank konyhájára is hozott pénzt. Varga Mihály szerint a nyereség a jegybankot illeti, független intézményként pedig maga döntheti el, mihez kezd majd a pénzzel.
