Minden elemzői várakozást alulmúlt a magyar gazdaság harmadik negyedéves teljesítménye: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerda reggeli közlése szerint a június és szeptember közötti három hónapban a nyers adatok alapján éves bázison 0,8 százalékkal, a kiegyensúlyozott adatok szerint 0,7 százalékkal, míg negyedéves bázison pedig 0,7 százalékkal csökkent a hazai GDP. A második negyedéves növekedés megbicsaklás és 0,1 százalékos visszaesés után tehát annyira nem adott magáról életjelet magyar gazdaság, hogy helyette tovább csúszott vissza. Ezzel 2022 második fele és 2023 első negyedéve után ismét technikai recesszióban van Magyarország. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményében reagált a friss makrogazdasági adatra.
A tárca emlékeztetett, hogy a kormányzat már korábban felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar gazdaság teljesítménye a harmadik negyedévben gyengébbnek bizonyul. Ennek fő oka az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság visszaesése, de ezek közül is kiemelendő az ipar gyenge szereplése, ami a német gazdaság elhúzódó válságával van összefüggésben.
A nemzetgazdasági miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy minden nap érkezik egy-egy negatív hír a német autóipar, járműgyártás tragikus állapotáról, amely erősen kihat a magyar autó- és akkumulátoriparra. Mindezt csak részben volt képes ellensúlyozni a logisztikai, a turisztikai, az infokommunikációs és a pénzügyi szektor kedvező aktivitása.
Nehéz időszakon vagyunk túl, ugyanakkor egyre több pozitív jel utal arra, hogy a magyar gazdaság fordulóponthoz érkezett. Magas, közel teljes foglalkoztatottság van, mintegy 4,7 millióan dolgoznak, miközben a regisztrált álláskeresők száma mélyponton áll. A keresetek nominálisan 14 százalékos ütemben nőnek, így átlagkereset már 634 ezer forintra rúg. Ez nem jelent mást, minthogy jelenleg 77 ezer forinttal keresnek többet a dolgozók, mint egy évvel korábban.
A teljes cikk a Világgazdaság honlapján olvasható.
Fotó: Világgazdaság / Bús Csaba