Augusztus elején a paradicsom még Lengyelországból, a barack pedig Spanyolországból érkezett egyes orosz szupermarketekbe. Azóta Oroszország behozatali tilalmat rendelt el az Európai Unióból származó mezőgazdasági termékek többségére. Az embargó Magyarországnak napi 70 millió forint bevételkiesést okoz. „Vannak olyan országok is, akik a kerülőutakat és a trükkös megoldásokat preferálják, természetesen ezt mi nem preferáljuk. Én szeretném azt, hogy lássák, hogy például a Baltikumból a tejnek és a sajttermékeknek az exportja jelentősen megnőtt Belorusszia irányába. Nyilván nem véletlenül. Mi látjuk ezeket a folyamatokat, Szerbiában is rengeteg vegyesvállalat jön létre pontosan azért, hogy kijátsszák az embargót. Nem ez a megoldás” – véli Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese.
„Mivel kereskedőkről van szó, mindig megpróbálják megtalálni a megfelelő megoldást.” – A Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatója szerint azonban a magyarok is keresik a kerülőutakat. Szerbiának, amely nem tagja az Európai Uniónak, szabad kereskedelmi megállapodás köti Oroszországhoz, így a Szerbiából származó áru vámmentesen szállítható az orosz piacra. Közbeiktathatók egyes volt szovjet tagállamok is, például Azerbajdzsán, Örményország vagy Fehéroroszország. A magyar árut az említett országokban egyszerűen átcsomagolják. Ez ugyan többletköltség, de az érintett magyar cégek még mindig jobban járnak a trükközéssel, mintha veszni hagynák az orosz piacot. „Némi módosítás, közös üzlet árán, de be lehet továbbra is jutni az orosz piacra. Van például húsáruval már ilyen sikertörténetünk, ahol magyar cég ugyan most kénytelen közvetítő kereskedőt igénybe venni, de legalább tudja tartani a pozícióját az orosz piacon” – mondja a vezérigazgató. Kerekes György szerint a kerülőutak hosszú távon nem jelentenek megoldást, márpedig a kereskedők és a pénzügyi szakemberek is évekig tartó orosz embargóra számítanak.
Érdemes Európán kívülre tekinteni
Bár a magyar export 80 százaléka az Európai Unióban kel el, a hazai kivitelt kedvezményes hitellel ösztönző állami bank vezérigazgatója szerint érdemes Európán kívülre is tekinteni. „Ezen piacok többnyire tőlünk keletre vagy délre esnek. Az észak-afrikai piacokat én kiemelném ezek közül, Tunézia, Algéria, amelyekkel az Exim az elmúlt évben, 2014. során stratégiai megállapodásokat kötött, illetve az ázsiai piacok természetesen, ahol viszont rendkívül nagy volumenben lehet elhelyezni minőségi termékeket” – közölte Nátrán Roland, az Exim vezérigazgatója.
Szakemberek szerint a keleti nyitás nem egy újabb unortodox magyar megoldás, hanem általános jelenség az Európai Unióban. Németország exportjának 43 százalékát, Ausztria pedig 32 százalékát viszi Keletre.
