Aszódi Attila hozzátette, hogy az épülő Paks II. esetében a hűtővizet biztosító szivattyúk a jelenlegi - szintén biztonságos szinten épült - berendezésekhez képest is két méterrel mélyebben lesznek kiépítve a Dunában. Mindkét erőmű az igen kis vízhozam, 300 köbméter/másodperc esetében is biztonsággal üzemeltethető. Kitért arra, hogy az atomerőmű olyan magasra épült, hogy az áradások nem fenyegetik.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy az idén tapasztalható kirívóan meleg időjárás milyen feladatok elé állította az energetikai szektor európai szolgáltatóit. Példaként említette, hogy a német nagy atomerőművek nagyon jól teljesítettek, míg az időjárásfüggő energiatermelés visszaesett. Az európai vízerőművek termelése csökkent, a szélerőművek 12-14 százalékos, a naperőművek pedig 18 százalékos kihasználtsággal működtek, ehhez képest az atomenergia termelése meghaladta a 80 százalékos kihasználtságot.
Grabner Péter a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal energetikáért felelős elnökhelyettese előadásában arról beszélt, hogy hol tart az egységes európai villamosenergia-rendszer kiépítése, és milyen utat kell még bejárni a teljes megvalósulásig.
Kitért arra is, hogy Magyarországon 2010-ben még csak két kis naperőmű volt, 2017-ben viszont már 304.
Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára azokról a törekvésekről beszélt, amelyek a tiszta, okos és megfizethető energia megvalósulását szorgalmazzák.
