Idehaza évente több mint 600 millió adag élelmiszert pazarolunk el a háztartásokban, amely mennyiség több mint félmillió ember teljes körű éves élelmezését fedezné.
A veszteség pénzben kifejezett értéke pedig több mint 170 milliárd forint, vagyis
fejenként 18 ezer forintot „dobunk a kukába” az év során.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az idei élelmezési világnap alkalmából felhívta a figyelmet: kutatásaik alapján
a feleslegessé vált ételalapanyagok felénél nem megelőzhető, hogy hulladékká váljon, ilyen például a csont, a zöldség- és gyümölcshéj, a tojáshéj, ám a másik részben termelődő hulladék egy kis odafigyeléssel elkerülhető lenne. Ezt a megelőzhető részt nevezzük élelmiszer-pazarlásnak,
ami több mint 300 ezer tonnát tesz ki évente a magyar háztartásokban.
A Nébih felidézi: sokat fejlődött a társadalom e területen az elmúlt években, hazánkban széles körű összefogás tapasztalható a pazarlás visszaszorítására. Ennek első eredménye az Élelmiszer Érték Fórum létrehozása volt 2014-ben, amelyben a társadalom és a gazdaság minden szegmense képviselteti magát. A Nébih Maradék nélkül programja pedig két évvel később, 2016-ban jött létre azzal a céllal, hogy a szemléletformálás eszközével csökkentse az élelmiszer-pazarlás mértékét.
A szakemberek hangsúlyozzák:
a szemléletváltozást gyermekkorban lehet leginkább megalapozni, ezért a hatóság általános iskolákra szabott oktatási programja is kiemelt hangsúlyt fektet az élelmiszer-pazarlás megelőzésére.
A kicsiknek bemutatóórákkal, oktatási kiadványokkal, videókkal, gondolkodásra ösztönző munkafüzetekkel, szórakoztató játékokkal, rajzpályázattal, a pedagógusoknak pedig prezentációkkal igyekeznek átadni az üzenetet, hogy az élelmiszer valójában mekkora érték – hívta fel a figyelmet az élelmiszer-biztonsági hivatal.
Magyar Nemzet Online
