Hogyan érintette a Molt a koronavírus-járvány a versenytársaihoz viszonyítva?
Ez a több szempontból is szokatlan év számunkra a járvány kitörése előtt néhány héttel kezdődött, amikor az OPEC-tagországok nem tudtak megállapodni az olajárakat mesterségesen magasan tartó termelési kvótákról. Nemcsak a szaúdiak és az oroszok nyitották meg ekkor a csapokat, hanem az Egyesült Államok olajtermelése is újabb rekordmagasságba emelkedett.
Ebbe a túlkínálatos helyzetbe érkezett meg a koronavírus, a visszaszorítását célzó korlátozó intézkedésekkel együtt.
A hirtelen keresletcsökkenés korábban sosem látott mélységekbe taszította az olajárakat, rövid ideig még negatív amerikai olajár is kialakult, vagyis a termelő azért fizetett, hogy a megtelt raktáraiból elszállítsák az olajat. Régiónk helyzete nem különbözött a világpiaci tendenciáktól. A Mol üzemanyagai iránt is 30-40 százalékkal esett a kereslet néhány hét alatt a főbb európai piacainkon. Kerozineladásunk a légi forgalom lezárása miatt az előző évinek az 5 százalékára csökkent. És ha mindez nem lett volna elég, a tőkepiacokon, a befektetők körében is felerősödtek a klímaváltozással és a szén-dioxid-kibocsátással kapcsolatos hosszabb távú aggodalmak, ezen a területen pedig az olajipar eleve hendikeppel indul.
Így talán kevéssé meglepő, hogy az olajipar globálisan a legrosszabbul teljesítő szektor volt eddig 2020-ban a részvénypiacokon.
A mélyponton nézve az iparág tőzsdei értékének több mint a felét vesztette el egy év alatt, az elmúlt hetekben az oltással kapcsolatos hírekre valamelyest javult a helyzet. A Mol többé-kevésbé együtt mozgott a szektorral, de az utóbbi időben már a jobban teljesítők között van, hiszen pénzügyi eredményeink alapján is az ellenállóbbak közé tartozunk.
Miért tartozik az ellenállóbbak közé a Mol?
Mert mi is olyan olajtársaság vagyunk, amelynek van petrolkémiai üzletága, a műanyag termékek többsége iránt pedig még nőtt is a kereslet az elmúlt hónapokban.
Jól teljesített a kiskereskedelmi szegmensünk is, még az üzemanyag-kereslet jelentős visszaesése ellenére is – itt is beérni látszanak azok az erőfeszítések, amelyek az elmúlt években a nem üzemanyagból származó bevételek növelésére irányultak. A Mol portfóliója egyedülállóan kiegyensúlyozott, ezért a társaság a nehéz időkben jellemzően jobban teljesít a versenytársainál. Most a petrolkémia és a kiskereskedelem volt a kulcs a jó eredményhez.
Milyen kihívásokkal járt a járvány a működés szempontjából?
Piaci súlyunknál fogva a régióban ellátási felelősségünk is volt és van, ezért 24 órában üzemeltünk, ügyelve a munkatársaink egészségének védelmére. Prioritás volt, hogy biztosítsuk a folyamatos működést a rendkívüli járványhelyzetben is. Budapesti központunk munkatársainak mintegy 90 százaléka otthonról dolgozott. Már csaknem húszmillió dollárt fordítottunk a járvány elleni védekezésre. Az alapvető védőfelszerelések (maszkok, kesztyűk) beszerzése mellett rendszeresen teszteljük munkatársainkat, rekordidő alatt álltunk át fertőtlenítőgyártásra, segítve a globális áruhiány időszakában a kormányzati védekezést is. A mai napig csaknem százezer darab különböző koronavírus-teszttel monitoroztuk a vállalatcsoport vírushelyzetét.
Mit tanult a Mol a vírus okozta gazdasági helyzetből?
Úgy tekintettünk rá, hogy máris bekövetkezett, amit a 2030-ig szóló stratégiánkban előrevetítettünk, vagyis hogy 2040 környékére 30-40 százalékkal esik a folyékony üzemanyagok iránti kereslet. Tesztelhettük, mennyire vagyunk felkészülve egy ilyen helyzetre, mennyiben támaszkodhatunk az alternatív piacainkra. Rögtön kiderült, hogy abszolút jó irány volt a petrolkémiai tevékenység szélesítése, az értéklánc bővítése. A megnövekedett higiéniai követelmények, a védőfelszerelések és orvosi eszközök iránt megugró kereslet a járvány idején is biztosította a petrolkémiai üzletág profitabilitását. Különösen, hogy az olajkereslet csökkenése miatti alacsony olajárak jelentősen növelni tudták a speciálisan olajalapú műanyagok versenyképességét ebben az időszakban. A 2030-as stratégia egyik sarokköve, a petrolkémiai diverzifikáció megerősödött. Az új poliolüzem, a butadién- és szintetikusgumi-gyártás jó döntésnek bizonyult, utólag is.
A fókusz Pozsonyon, Százhalombattán és Tiszaújvároson marad, ott van meg a technológia és a szaktudás a folytatáshoz.
A teljes interjú IDE kattintva olvasható.
Világgazdaság