A számítás a vizsgált országok fővárosaira vonatkozik, és mindig az adott hónap első napjától érvényes, helyi valutában mért, euróra váltott árakkal dolgozik. Ennek alapján az uniós országokon belül továbbra is Budapesten volt a legolcsóbb a lakossági áram- és a gáztarifa is áprilisban, ennél kisebb érték csak Kijevre jött ki, amely azonban nem uniós ország fővárosa. A VaasaETT megállapításait a MEKH is rendre ismerteti, de a kijevi adatok nélkül, holott a szintén nem uniós Belgrád árait feltünteti a saját elemzésében.
Még nőtt is az áram ára néhány piacon
Az áram bruttó lakossági végfelhasználói ára alapján Berlin és Prága a legdrágább városok a lakossági ügyfelek számára Európában, ezt követi Dublin, London és Bern. A jelek szerint Kijevben a legolcsóbb az áram, ezt követi Budapest, Belgrád és Podgorica – írja a VaasaETT. Nominálisan a közép- és keleteurópai (KKE) fővárosokban az árak általában alacsonyabbak az átlagosnál. A térségen belül csak Prágában, Tallinnban és Vilniusban haladja meg az elektromos áram ára az európai átlagot.
Az átlagosan 2 százalékos árcsökkenés ellenére a vizsgált fővárosok többségében az árak nem változtak az előző hónaphoz képest. Öt piacon még drágulás is volt, a legnagyobb Oslóban, ahol pedig csökkenés volt, az általában marginális maradt. Ez utóbbi alól Koppenhága és London volt kivétel. Az oslói 7 százalékos drágulást a villamosenergia-adó emelése okozta. Az ottani díjakat a kormány határozza meg, évente kétszer: január 1-jén és április 1-jén.
A felmérés szerint maga az uniós fővárosokban átlagosan a villanyszámla végfelhasználói árának
- az energia az 52 százalékát,
- az elosztás a 27 százalékát,
- az energiaadó 6 százalékát,
- az áfa a 15 százalékát adta.
Az energia, mint áru ára Budapesten áprilisban a végfelhasználói áram árának mindössze 14 százalékát tette ki, ez volt a legkisebb arány a vizsgált városok közül. Viszont Nicosiában a legnagyobb, 74 százalék.
A teljes cikket a VG.hu-n olvashatják.
