A főügyészség MTI-nek kedden megküldött közleményében felidézi, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség 2017 decemberében emelt vádat a Jobbik egykori európai parlamenti képviselője ellen az EU intézményei elleni kémkedés, jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett hűtlen kezelés és több rendbeli hamis magánokirat felhasználása miatt, míg három társával szemben nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, illetve hamis magánokirat felhasználása miatt.
A Budapest Környéki Törvényszék 2020. szeptember 24-én kihirdetett elsőfokú ítéletében másfél év - 3 év próbaidőre - felfüggesztett börtönre és 600 ezer forint pénzbüntetésre ítélte a volt jobbikos politikust költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt, ugyanakkor a kémkedés vádja alól felmentette. A vádlott-társak közül egyet költségvetési csalás, kettőt költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt 3-3 év próbára bocsátotta a törvényszék.
Az elsőfokú ítélet ellen a nyomozó főügyészség a volt európai parlamenti képviselő esetében többek között további bűnösségének megállapítása és súlyosítás, fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés érdekében fellebbezett, míg három társa esetében többek között súlyosításért, felfüggesztett szabadságvesztés kiszabásáért.
Az ítélet ellen a védők és az egyik vádlott felmentés érdekében fellebbezett.
Az elsőfokú ítélet vádlottak terhére megállapított tényállásának lényege, hogy a jobbikos politikus 2012-2013-ban három vádlott társát gyakornokként alkalmazta, ám ők a részére tényleges munkát nem végeztek, ennek ellenére dokumentált tevékenységüket a jobbikos politikus leigazolta és így részükre szerződéses díjat folyósított az Európai Parlament.
A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtáblához továbbított indítványában az ügyészi fellebbezést fenntartotta és indítványozta, hogy a tényállás pontosításával a másodfokú bíróság állapítsa meg, hogy a volt európai parlamenti képviselő idegen hatalom kémszervezete beszervezett informátoraként hírszerző tevékenységet folytatott az EU intézményei ellen, ezért bűnösségét a tábla kémkedés és magánokirat felhasználása miatt is állapítsa meg és ítélje fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és közügyektől eltiltásra. Vádlott-társai esetében a másodfokon eljáró ügyészség indítványozta felfüggesztett szabadságvesztés és pénzbüntetés kiszabását - közölte a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség.
Az eljárás adatai szerint Kovács Béla 2010-ben lett a Jobbik európai parlamenti képviselője. Az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést. A három évvel később benyújtott vád szerint a képviselő 2012-2014 között orosz hírszerzőknek adott át információkat azért, hogy bomlassza az EU intézményeit, kedvezzen az orosz érdekeknek.
Kovács Béla az eljárás során a költségvetési csalással kapcsolatban elismerte, hogy "hibázott", de az okozott kárt megtérítette az Európai Parlamentnek. A kémkedés vádját azonban a volt jobbikos politikus visszautasította, szerinte ennek célja pártjának "erodálása".
Az elsőfokú bíróság fél évvel ezelőtti szóbeli indoklása szerint Kovács Béla tevékenysége csak formailag merítette ki a kémkedés fogalmát, a volt európai parlamenti képviselő csak nyilvános információkhoz jutott hozzá és ilyeneket adott tovább, titoktartási kötelezettsége nem volt, orosz tartótisztje sem kérte, hogy fürkésszen ki titkos információkat. A bíró szerint Kovács Béla tevékenységével segítette ugyan az orosz érdekeket, de nem sértette az uniós érdekeket. Az Európai Parlament szerint Kovács Béla magyar büntetőeljárásban vizsgált tevékenysége a véleményszabadság körébe tartozik.
MTI
