Azt írták, a terhelt 00 óra 44 perckor személygépkocsiját vezette Budapesten a Róbert Károly körúton - a Váci út irányából a Flórián tér irányába - a belső forgalmi sávban, majd az Árpád híd Népfürdő utcai felhajtójához érve a balra ívelő útkanyarulatban az autóval megcsúszott, és elveszítette uralmát a jármű felett.

Jobbra próbált ellenkormányozni, amelyet követően a személygépkocsi jobbra, az úttestről lesodródva a jobb oldalon telepített, a kerékpárutat elválasztó szalag- és csőkorlátnak ütközött, eközben a szintben kiemelt kerékpárútra is felcsapódott, majd a kiszakadt szalagkorláttal együtt nekiütközött a kerékpárúton vele szemben, Buda irányából Pest irányába közlekedő kerékpárosnak - ismertette a törvényszék a részleteket.

A szalag- és csőkorlátnak, a szintben kiemelt kerékpárútnak és az ott közlekedő kerékpárosnak ütközést követően a személygépkocsi visszacsapódott az úttestre és a tetejére borult, miközben a személygépkocsiból kifröccsenő olaj és fagyálló folyadék rácsapódott a középső forgalmi sávban mögötte érkező személygépkocsira.

Ezt követően a balesetet okozó autó az Árpád hídon - a belső és a középső forgalmi sávban - a tetején csúszott a Flórián tér irányába, majd a szalagkorlátnak ütközés helyétől körülbelül 70 méterre nekiütközött az Árpád hídon vele azonos irányból a belső forgalmi sávban közlekedő személygépkocsinak - részletezték.

A tájékoztatás szerint a balesetben a gyanúsított és egy másik sofőr nyolc napon túl gyógyuló, súlyos sérülést szenvedett, míg a kerékpáros a kórházba szállítását követően életét vesztette.

A terhelt cselekménye - bizonyítottság esetén - halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége megállapítására alkalmas - mutattak rá.

A bűncselekmény megalapozott gyanúját egyebek között a helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv, a személyi sérüléses közúti közlekedési balesetről szóló jelentés, a helyszínrajz, fényképfelvételek és az Országos Mentőszolgálat esetlapjai támasztják alá

A bíróság megállapítása szerint bár a terhelt büntetlen előéletű, az eljárás során beszerzett adatok alapján megalapozottan feltehető, hogy a balesetet okozó gépjárművet versenyzésre használja. Erre utal az autó egyedi rendszáma, illetve a gépjármű jelentős teljesítménynövelése is. A baleset helyszíne klasszikusan olyan hely, ahol korábban is fordultak már elő közúti gyorsulási versenyek, továbbá a terhelt korábbi jogsértéseinek helyszínei is jellemzően versenyzésre használt helyszínek. Mindezekre figyelemmel megalapozottan feltehető, hogy a balesetkor a terhelt és egy másik autó vezetője között spontán gyorsulási verseny alakult ki, ennek következtében hunyt el a vétlen kerékpáros - mutatott rá törvényszék.

Az ülésen az is megállapították, hogy a gyanúsított kikapcsolta a fejlett vezetést támogató rendszert (ESP) a gépkocsiban, amelyből a terhelt kockázatot semmibe vevő, felelősséget nem ismerő hozzáállására lehet következtetni. Ez a bűnismétlés veszélyét növelő tényező. Ugyancsak az ezen magatartásra vonatkozó következtetést erősíti az is, hogy a bűncselekmény elkövetésének oka szándékos szabályszegés volt, többszörös sebességtúllépés.

Ezekből arra lehet következtetni, hogy a gyanúsított a KRESZ előírásait figyelmen kívül hagyja, alappal következtethetően semmibe veszi a közlekedési szabályokat. A vele szemben lefolyatott szabálysértési eljárások sem tartották vissza attól, hogy a megalapozott gyanú szerint ismételten közlekedési szabályt szegjen - tudatta a törvényszék.

Mindezek alapján fennáll a veszélye annak, hogy a terhelt szabadlábon hagyása esetén újabb, szabadságvesztéssel büntetendő közlekedési bűncselekményt követne el, így vele szemben a bűnismétlés veszélyétől alapos okkal lehet tartani.

Döntése során a bírságnak azon sajátos körülményt is figyelembe kellett vennie, hogy a terhelt a bűncselekményt a megalapozott gyanú szerint olyan nagy teljesítményű személygépkocsival követte el, amely egy olyan gazdasági társaság tulajdonában van, amelyben ő maga minősített befolyással rendelkezik, de a saját tulajdonában is van egy nagy teljesítménnyel bíró személygépkocsi, így a bűnügyi felügyelet elrendelése estén a terhelt rendelkezésére állnának olyan gépjárművek, amelyek a bűnismétlés veszélyét megkönnyítenék.

A bíróság szerint a megalapozott gyanú szerinti bűncselekmény jellege és a terhelt nyomozati iratokból kikövetkeztethetően a közlekedési szabályokat semmibe vevő személyisége a letartóztatás elrendelését teszi szükségessé - szögezték le a közleményben.