Izgatott gyermekek és türelmes szülők várakoztak hosszú sorban szombaton a Tisza-parton, hogy részt vehessenek a fesztivál legkedveltebb programján, a haltelepítésen, melyen összesen 600 darabot – közöttük 400 jelölt kecsegét – helyeztek el a folyóban – olvasható a szoljon.hu-n.
– Január elején szaporítottuk, majd fóliaházakban neveltük ezeket a kecsegéket, így értük el a viszonylag nagy méretet. A természetben egy kecsege 5-10 dekás, ezek pedig 30-35 dekagramm körüliek. 600 példányt hoztunk, 200 kilogrammot – mondta a helyszínen Rideg Árpád haltenyésztő, halászati szakmérnök.
– Ünnepnap ez, hiszen a kecsege, melyet most telepítünk, kuriózumnak számít. Ebből a fajból éves szinten hatszáz kilogrammot szoktunk telepíteni, míg a többi fajból összességében hatszáz-nyolcszáz mázsát – tájékoztatott Donkó Péter, a Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetségének ügyvezető igazgatója.
Emlékeztetett: jelenleg a kecsege a horgászok számára nem fogható státuszban van. Nem védett, de nem foghatják ki, nem vihetik el.
– Az országos kecsegetelepítési programmal azt szeretnénk elérni, hogy lehetővé váljon két-három éven belül, hogy a kecsegét a fogható státuszba helyezzék át, és a horgászok korlátozott számban ugyan, de elvihessenek belőle – mondta Donkó Péter.
Hozzátette, a Szolnokon telepített halakat sorszámmal is ellátták, így a kutatóhalászatok során látják majd a szakemberek a tömeggyarapodást, és a vándorlásuk útvonalát is.
A szolnoki Tiszai Hal Napja a Mihály-napi pásztorhagyományokhoz kapcsolódó rendezvény – mondta az eseményen Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere.
– Itt, a Tisza mentén mi úgy gondoltuk, bár itt is volt állattenyésztés, de jellemzőbb volt a halászat, a halból éltünk mindig. Ha megemlékezünk a hagyományokról, akkor nekünk ez a halhoz kapcsolódik, hiszen, ha a Tiszában nem lett volna ennyi hal, nem alakulnak ki a Tisza-menti települések annak idején. A másik fontos mondanivalója a természetvédelem, hiszen azok a gyerekek akik kapnak egy-egy kecsegét, és telepítik, úgy érzik, ez övé, a Tisza is a sajátjává válik, így a természet is. Így valószínűleg felnőttkorában is jobban értékeli majd, hogy ha egy kicsivel is, de hozzájárult ahhoz, a természet a kedvező irányba fejlődjön – hangsúlyozta a városvezető.
A fesztivál másik nagy érdeklődésre számot tartó eseményére, a főzőversenyre idén tizenhat csapat nevezett, amelynek tagjai három kategóriában mérték össze tudásukat.
Az elkészült munkákat négy, nemzetközileg is elismert mesterszakács értékelte. Mint azt a zsűri elnöke, Kocsis Zoltán olimpiai és világbajnok bronzérmes mesterszakács elismerte, nekik valóban nehéz dolguk volt.
– Olyan ételeket kóstolhattunk, melyekért minőségük miatt bátran lehetett volna akár pénzt is kérni. Komoly vita alakult ki a helyezésekkel kapcsolatban, de végül sikerült konszenzusra jutnunk. Az „egyéb” kategóriában halkolbászt, hamburgert, töltött káposztát és egyebeket is kóstolhattunk, ebből is látszik, mennyire széles a halkészítés spektruma – mondta az elnök.
A szolnoki Kinizsi Horgászegyesület volt az idei főzőverseny nagy győztese, hiszen egyéb kategóriában, és halászlében is elvitték az aranyérmet, de sült hal kategóriában is második helyezést értek el.
– Jó hal kell a jó halászlébe, a többi csak körítés – nyilatkozta a verseny után Pilák Imre, az egyesület tagja.
Mint elmondta, negyven kilogramm halat hoztak a versenyre, melyből halfasírt, sülthal, halkolbász és pankómorzsás harcsa is készült, a halászlébe hat kilogramm halfilét és alaplébe való gerincet illetve fejet használtak fel.
– Nagyon régóta foglalkozom halfőzéssel, de bevallom férfiasan, azért tanultam meg halászlevet főzni, mert én nem szeretem. Hogy meg tudjam enni, nagyon jót kell belőle főznöm – vallotta.
A sült hal kategória első helyezését a Horgászcentrum Tiszafüred csapata nyerte el.
A fesztivál két napja alatt számos családi és gyermekeknek szóló programmal, ismert fellépőkkel, játszóházzal várták a látogatókat, akik mindeközben elektromos rollereket, és autókat is kipróbálhattak.
A jó halászlé titka az, hogy az alaplevet minél többfajta halból készítse a szakács – ezt már Magyar Tibor, a Magyar Gasztronómiai Szövetség gasztronómiai érdeméremmel kitüntetett szakácsa magyarázta.
– Ha összeáll az alaplé, válasszunk olyan betéthalat, amely tájjellegű, akkor a legfinomabb halászlé. Nagyon fontosak az arányok is. Bár a média most azt közvetíti, hogy az egészségünk érdekében tegyünk minél kevesebb sót az ételbe, ám ha ezt kivesszük az ételből, elvesznek az ízek. A fűszerek, és a hal íze is úgy jön ki, ha van az ételbe kellő só – hangsúlyozta a mesterszakács.
Azt is hozzáfűzte, fontos, hogy a készítő tisztában legyen a használt halfajtákkal, a vadvízi és a halastavi hal elkészítési módja, és íze is más. Az utolsó titok pedig a sok-sok gyakorlás.
