Tizennyolcan vehették át az idén a Kossuth-díjat

A történelmi zászlók bevonulása és a köztársasági elnök köszöntője előzte meg a díjátadót a Parlament kupolacsarnokában. „A tehetség, amely megadatott, még csak a kezdet. Olyan isten áldotta adomány, amelyet ki kell bontakoztatni, hogy mások hasznára váljon” – fogalmazott Áder János.

A Kossuth-nagydíjat Makkai Ádám Kossuth-díjas költő, műfordító kapta. „Költői nemzet vagyunk, és az, hogy a magyar nyelvbe vagyunk bezárva, egyszersmind azt jelenti, hogy itt van egy kiskapu a világmindenségre. A magyar nyelven keresztül be lehet lépni a  világmindenségbe” – nyilatkozta a kitüntetett.

Az Oscar-díjas Saul fia című film alkotóit kivételes eljárással terjesztették fel a Kossuth-díjra. „A díj talán abban segít, hogy Magyarországon többféle magyar film készüljön” – mondta Nemes Jeles László rendező a díjátadás után.

A rendezőn kívül a főszereplő Röhrig Géza és az operatőr Erdély Mátyás is átvehette az elismerést. A hangmérnök viszont kimaradt a névsorból, noha a cannes-i filmfesztiválról elhozta a technikai nagydíjat.

„Egy film régóta kép és hang kombinációjából adódik, ez ennél a filmnél különösen igaz: kép nélkül nincs hang, és hang nincs kép nélkül, úgyhogy én abban bíztam volna, hogy itt nem a három testőr, hanem a négy muskétás áll” – jegyezte meg Erdély Mátyás operatőr.

Lukács Sándor színművész életműve is megérett a Kossuth-díjra. „Kutya kötelességünk – hogy ilyen népiesen fogalmazzam ki magam –, hogy ami van bennünk, a Jóisten amit adott, azt továbbadjuk az embertársainknak, katarzist adjunk nekik, elgondolkoztassuk és nem utolsósorban meg is nevettessük őket” – vélekedett a színművész.

Tudományos munkájáért Széchenyi-díjban részesült Kapitány Ágnes szociológus. „Azért is nagyon örülök, mert a munkának és a magánéletnek az összeegyeztetése a nők esetében különösen nehéz, és azt hiszem, hogy ezt nekünk sikerült megvalósítani. Két remek fiunk van, akik nagyszerűek a saját szakterületükön is, és sem a kutatásaink, sem pedig a gyermekeink ennek nem látták kárát” – nyilatkozta Kapitány Ágnes.

Széchenyi-díjas lett Martonyi János volt külügyminiszter, egyetemi tanár, akinek a nemzetközi magánjog a szakterülete. „Hogy a jog hogyan tudja befolyásolni az életünket, a gazdaságot, a társadalmat, a nemzetközi kapcsolatok egész rendszerét, nagyon izgalmas dolgok. A jogban az a szép, hogy egyszerre fontos gyakorlati munka, tevékenység, másrészt pedig érdekes elmélet is” – mondta a volt külügyminiszter.

A Magyar Érdemrend nagykeresztjét vehette át a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke, Járai Zsigmond, az első Orbán-kormány pénzügyminisztere.

A Magyar Érdemrend középkeresztjét a Süsü atyjának, a Kossuth- és József Attila-díjas írónak, Csukás Istvánnak ítélték oda. „Ezek örömteli dolgok, örömteli üzenetek. Picit az íróvilágot is, a szakmát is – ha szabad így mondanom – fölvillanyozza. Nem azt mondom, hogy díjért ír az ember, de azért díjjal talán boldogabb egy kicsit a mosolya az írónak” – jegyezte meg Csukás István.

Középkeresztben részesültek a Saul fia producerei, Rajna Gábor és Sipos Gábor is.