2024. 04. 23. Kedd Béla napja
Jelenleg a TV-ben:

Napi aktuális

Következik:

Vezércikk 21:00

Szigorú előrások, milliós kiadások

2016. március 26., szombat 19:01, frissítve: vasárnap 13:40

Rezsicsökkentés a lakosság számlájára. 2017-ig bújhat ki az építőipar az uniós szigor alól, 2018-tól az új ingatlanoknak magasabb energiahatékonysági követelményeknek kell megfelelniük. A költségek az elvárásokkal együtt nőnek.

Nagyszombaton sem engedték el a lapát nyelét Zuglóban. Az egyik társasház homlokzatára 10 centis szigetelés kerül. Ez a jelenlegi energiatakarékossági előírásoknak megfelel. A 2018 és 2020 között használatba vett lakásoknak, házaknak már szigorúbb követelményeknek kell megfelelniük. 2021-től pedig csak olyan új építésű ingatlanba lehet beköltözni, amelynek energiaigénye szinte nulla.

„Ha viszont minden európai uniós energiahatékonysági feltételnek megfelel egy-egy új ingatlan, akkor a 10+10 millió forintnak az értéke már más megvilágításba kerül” – vélte az LMP önkormányzati szakszóvivője, Gerstmár Ferenc.

Az LMP-s politikus a 10+10 millióval a családi otthonteremtési kedvezményre, a csokra utalt. Három gyermek után 10 millió forint az állami hozzájárulás, újabb tíz millió pedig a kedvezményes hitel.

A jelenleg épülő ingatlanok közül kevés felel meg a szigorúbb energiahatékonysági elvárásoknak, amelyek megdrágítják a kivitelezést – mondja a szakértő. „Egy A-B-s kategóriájú ingatlant építeni mostanában már nem túl nagy kihívás. Egy A+-os, passzív házat esetleg még nagyobb technológiai felszereltséggel, akár aktív házat is lehet ma már építeni, természetesen azért itt a költségek mindig magasabbak lesznek. Egy aktív háznál akár a duplája is lehet a hagyományosnak, de egy passzív ház is azért egy 20-50%-kal drágább lehet” – mutatott rá Rutai Gábor, a Duna House elemzési vezetője.

Vastagabb szigetelés, megújuló energia – 2021-től e nélkül nem épülhet új lakás vagy ház. „Komolyabb hőszigetelésekkel kell számolni, és ezért ezek a szigetelésvastagságok más, bonyolultabb rögzítési technikákat igényelnek. Ez gyakorlatilag hőszigetelésben azt jelenti, hogy 16 cm-es falszigetelés. Lapos tetőknél, illetve tetőszigeteléseknél bőven 20 centi feletti, tehát 24-26-28 cm-es szigetelésekkel kell kalkulálni. Az energiaigény 25 százalékát megújuló energiából kell fedezni” – hangsúlyozta Csoknyai Tamás, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense.

A megújuló energia származhat hőszivattyúból vagy napelemből, mindkét rendszer kiépítése milliókba kerül.

„Egy átlag magyar családnak a villamosenergia-felhasználása Magyarországon körülbelül 2500 kWh, ez durván egy 2 kw-os napelemes rendszerrel termelhető meg. Ez azt jelenti, hogy kb egy olyan bruttó 1 millió forintos beruházással megvalósítható. Ha ezzel szeretnénk fűteni, nem csak a világítást kiváltani, akkor ennél egy picivel nagyobb a beruházás, de mindenképpen rendkívül gazdaságos” – vélekedett a GreenTechnic Hungary ügyvezető igazgatója, Kiss Ernő.

A beruházás azoknál a családoknál, ahol alacsony a villanyszámla, 14 év alatt térülhet meg. Ahol viszont 20 ezer forint a havi fizetendő, ott 8 év alatt is behozhatja az árát.

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!