Szélmalomharcot vív kvótaügyben a kormány
Elfogadhatatlan és felháborító a bíróság döntése – kommentálta Szijjártó Péter. A külügyminiszter szerint az Európai Bíróság politikai döntést hozott: „a politika megerőszakolta az európai jogot és az európai értékeket”. Hozzátette a döntés legitimálta az Európai Bizottság döntéshozatali jogát az uniós tagállamok belügyeiben. Ez egyébként nem teljesen így van, mivel a kvótadöntést az EU-s belügyminiszterek tanácsa fogadta el és nem az EB, és a kormány is az Európai Tanácsot perelte be, nem a bizottságot.
Kijelentette: „a jövőben is harcolni fogunk, az igazi csata csak most kezdődik el, minden jogorvoslati lehetőséggel élni fogunk, hogy ne lehessen döntést hozni arról a magyarok feje felett, hogy kit fogadjunk be”, ezt a retorikát fogják követni az EU-s jogi vitákban. Szijjártó arról is beszélt, hogy az uniós célszám 25 százalékát sikerült elosztani a kvóta keretein belül a szeptember 26-i határidők előtt. Szerinte ezzel kimondható, a kötelező kvóta megbukott. Ha az Európai Bizottság továbbra is „illegális bevándorlókat” akar betelepíteni Magyarországra, az ellen a kormány továbbra is harcolni fog, „a harc pedig csak most kezdődik”.
A miniszter arról beszélt, a schengeni szabályokat be fogjuk tartani továbbra is, és meg fogjuk védeni ezzel az EU-tagállamokat is. Szerinte az EU-nak is erre kell fektetnie a hangsúlyt. Jean-Claude Juncker levele kapcsán is kijelentette: „Az Európai Bizottság nem a határvédelmet, hanem a bevándorlók befogadását támogatja. Lehet ezt csűrni-csavarni, de a bizottság csak a befogadást támogatja, a védelmet nem, mert aki nem támogatja a kerítést, az a befogadást támogatja.”
Szijjártó később kifejtette, hogy mindenki illegális bevándorlónak számít, aki illegális úton érkezett Európába, bármilyen jogi kategóriába kerül később. Ilyet a kvótarendszer szerint később sem fognak befogadni, mondta Szijjártó.
Újabb harc, de hogyan?
Trócsányi László is arról beszélt, újabb jogi csatározás előtt állunk, a kormány újabb perre készül tehát, bár közben megy egy kötelezettségszegési eljárás is Magyarország ellen, ami végül szintén bíróság elé kerülhet. Az igazságügyi miniszter arról beszélt, nem Magyarország, Csehország és Lengyelország magatartása eredményezte a kvótarendszer kudarcát. Kifejtette, a kötelezettségszegési eljárások ellenére is szolidárisak leszünk az Európai Unióhoz.
A döntés kapcsán azt mondta, megbomlott az intézményi egyensúly, hiszen az a bizottság szerepét növelte, az Európai Tanács szerepét pedig csökkentette a döntésekben. Hiszen – emlékeztetett – a bizottság a kötelező kvótával szembement a tanács iránymutatásával, hiszen utóbbi csak önkéntes kvótát írt elő. A miniszter kijelentette: a határozat nyertese egyértelműen az Európai Bizottság.
Az EU szerződései nem tartalmazzák a „szolidaritás” fogalmát, ekképpen pedig elég tágan lehet értelmezni ezt – mondta Trócsányi, aki szerinte a bíróság ebben a döntésben egy szigorító értelmezést tett a szolidaritás kérdésében. Álláspontjuk szerint a határozattal módosítottak a közösségi jogon, ennek ellenére a bíróság csak egy formai vizsgálatot folytatott. Ugyanis szerinte ha ezt egy jogalkotási aktusként ismerik el, akkor a nemzeti parlamentnek is beleszólása lehetett volna a döntésbe.
Trócsányi arról beszélt, a kvótahatározatot gyorsan, kapkodva fogadták el. Kiemelte azt is, hogy 2015-ben migrációs válsághelyzet volt. A miniszter szerint újabb jogi vitát indítanak el olyan szempontokkal, amelyeket a bíróság nem vizsgált meg. Úgy vélte, a legnagyobb veszély az állandó mechanizmus kialakítása, amit Magyarország elfogadhatatlannak tart. A migrációs válság kezeléséhez más eszközökre van szükség és nem a kötelező kvótákra – tette hozzá.
A nemzetközi jogász szerint jogi döntés született
Valki László nemzetközi jogász szerint már a magyar kereset is teljesen precízen összeállított jogi dokumentum volt. A beadott szöveg sem beszél mondjuk az ezeréves Magyarországról, hanem kizárólag jogi érveket sorol fel. Az ítélet is teljesen precíz jogi ítélet, amely hangsúlyozza a tagállamok közötti szolidaritás kötelező jellegét is. Az Európai Unióról szóló alapszerződésben egyébként megjelenik a szolidaritás fogalma, mégpedig 3. cikk 3. bekezdésében. A jogász elmondta, hogy jogerős ítélet született, következésképpen újabb jogi vitáknak nem lehet helye, nem lehet azt mondani, hogy hoppá, még eszünkbe jutott valami.
Az európai politikusok szerint tiszteletben kell tartani az ítéletet
A Fideszt is soraiban tudó párt európai parlamenti frakcióvezetője, Manfred Weber közleménye szerint az ítélet megnyithatja az utat a közös uniós bevándorláspolitika előtt. Weber úgy véli, a migrációs válság hosszú távú megoldása érdekében minden félnek kompromisszumot kell kötnie. A szociáldemokrata EP-frakció vezetője, Gianni Pittella is hangsúlyozta, Magyarországnak és Szlovákiának meg kell kezdeniük a rájuk jutó néhány száz menedékkérő áthelyezését, különben meg kell őket büntetni. Az olasz politikus szégyennek nevezte, hogy Orbán Viktor kormányfő további forrásokat követel az uniótól egy szerinte értelmetlen fal felállítására, miközben nem tesz eleget a tagsággal járó követelményeknek.
Az uniós vezetők üdvözlik
Az uniós vezetők üdvözölték az Európai Bíróság döntését – számolt be brüsszeli tudósítónk. Manfred Weber, a Fideszt is a tagja között tudó Európai Néppárt első embere azt mondta: a szolidaritás nem egyirányú utca, az uniós tagállamoknak be kell tartani a bíróság ítéletét. A Liberálisok elképzelhetetlennek tartják, hogy egy uniós tagállam ne tartsa be a Európai Unió Bíróságának ítéletét. Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője szerint, ha a magyar kormány a jogerős ítélet ellenére is szembemegy a döntéssel, azzal az unióból való kilépést készíti elő. Brüsszeli vélemények szerint az ítélet új lendületet adhat az áttelepítési folyamatoknak.
„Nemcsak európai értékeinkkel, hanem az európai joggal is teljes mértékben összhangban van” – mondta a kvótaperben hozott döntésről Sigmar Gabriel. A német külügyminiszter azt is kijelentette, Németország valamennyi európai partnertől elvárja, hogy betartsa az Európai Bíróság ítéletét a menedékkérők uniós tagállamok közötti elosztását szolgáló mechanizmusról.
Gabriel úgy látta: a bíróság végérvényesen tisztázta, hogy a menedékkérők elosztásának ügyében az európai szolidaritásról szóló döntés „nemcsak európai értékeinkkel, hanem az európai joggal is teljes mértékben összhangban van”. Hozzátette, „elvárhatjuk és el is várjuk, hogy valamennyi európai partner tartsa be az ítéletet és további késlekedés nélkül hajtsa végre a döntést.”
Feledy Botond a Hír TV-nek azt mondta: véleménye szerint nem politikai, hanem jogi döntésről van szó. Úgy véli, egy eljárási jogi vita zajlott. A magyar és a szlovák fél azt kifogásolta, hogy Brüsszel egyáltalán hozhat-e a menekültek elosztásáról szóló rendeletet – a bíróság azt mondta ki, hogy hozhat. A külpolitikai szakértő szerint a magyar kormány számára ez egy szimbolikus politikai ügy, amit a választási kampányban felhasználhatnak.
Szlovákia továbbra sem szeretne migránsokat
A szlovák kormány részleteiben áttanulmányozza az ítéletet, de tudomásul veszi és tiszteletben tartja azt – közölte a szlovák külügyminiszter. Miroslav Lajcák azt mondta, bár a kvótaperben hozott döntésből Szlovákia számára semmilyen szankció és új kötelezettség nem keletkezik, elképzelhetetlen, hogy Pozsony ne fogadná el a luxemburgi bíróság döntését. Megszólalt Robert Fico miniszterelnök is, aki megerősítette: tiszteletben tartják a döntést, de a kormány nem változtat eddigi álláspontján, és tovább dolgozik, hogy a tőle elvárt szolidaritás ne a migránsok kényszerű befogadásában öltsön testet.
A Fidesz a „harc” folytatását kéri
A Fidesz frakcióvezetője a kvóta elleni harc folytatását kéri a magyar kormánytól. Kósa Lajos az Európai Bíróság döntését politikai indíttatásúnak nevezte, amellyel szerinte megnyílt az út az Európai Bizottság előtt a Soros-terv végrehajtására.
Hozzátette azt is: a luxemburgi bíróság döntését csak újabb meghívólevélként fogják értelmezni azok a milliók, akik más kontinensekről akarnak bevándorolni Európába. „Mi azt kérjük a magyar kormánytól, tekintettel arra, hogy a jogi küzdelem egyáltalán nem zárult le, sőt csak most kezdődik, a harcot folytatni kell! Magyarország nem kíván a kötelező betelepítési kvóta alapján egyetlenegy migránst sem fogadni. Rossz döntésnek tartjuk ezt, ez elvi kérdés” – jelentette ki Kósa.
A miniszterelnök ki akarja léptetni Magyarországot az unióból – mondta a Demokratikus Koalíció szóvivője. Gréczy Zsolt szerint erre jó ürügy a kötelező betelepítési kvótáról szóló bírósági döntés, amelyet a Fidesz a 2018-as kampányában használ majd fel: „Orbán semmi mással nem fog foglalkozni, se az egészségüggyel, sem az oktatással, se a kivándorlással, se a szegénységgel, csak ez az egy ügy lesz, hogy megpróbálja kiléptetni Magyarországot az Európai Unióból. A DK ezért figyelmeztet, hogy Orbán vagy Európa. És Magyarországnak Európát kell választani.”
Tönkreteszi gazdaságilag Magyarországot az Orbán-kormány unióellenes háborúja – mondta Botka László Szegeden. Az MSZP kormányfőjelöltje szerint a vitával és a szolidaritás felmondásával Magyarország tovább rontja a pozícióját a következő hétéves uniós költségvetés vitájában. „Ez a bírósági döntés egy korábbi európai uniós döntésről szól, aminek értelmében 1294 menekültügyi eljárást kellett volna Magyarországnak lefolytatni, emiatt indított háborút Orbán Európa ellen. Ez óriási károkat okoz Magyarországnak, a magyar gazdaságnak és így a magyar családoknak. Mi semmilyen további felső korlát nélküli kvótadöntést nem támogatunk, de ilyen döntésre az Európai Unió nem is készül” – jelentette ki Botka.
A Jobbik a kormánypártokhoz hasonlóan felháborítónak tartja az Európai Bíróság döntését, válaszul pedig újra benyújtják a már többször is elutasított alaptörvény-módosító javaslatukat, amely a menekültkvóták mellett a letelepedési kötvények forgalmazását is megtiltja. „Ha ma az Európai Bíróság azt az ítéletet hozta volna, hogy Jean-Claude Juncker vásároljon 1294 letelepedési kötvényt, akkor Szijjártó Péter és Trócsányi miniszter urak ma nem hevesen tiltakoznának, hanem boldogan tapsolnának” – fogalmazott Mirkóczki Ádám.
