Simicskó: A vita a különleges jogrend bevezetéséről szól

A Honvédelmi Minisztérium újabb ötpárti egyeztetésre hívta a parlamenti pártok frakcióvezetőit a terrorveszélyhelyzet alaptörvénybe foglalása miatt. Az MSZP nem ment el a találkozóra, amit a honvédelmi miniszter ezúttal sem hagyott szó nélkül: „Akiknek fontos Magyarország biztonsága, akik látják a terrorfenyegetettséget és a terrorveszélyt, azok itt voltak.” Simicskó István így is konstruktívnak értékelte a vitát és közölte: a négy parlamenti párt egyetértett abban, hogy az alaptörvényt módosítani kell.

„Abban van továbbra is vita a pártok között, a frakcióvezető urak ezt elmondták, hogy a meglévő, különleges jogrendi tényállásokban történjen egy módosítás, tehát az öt rendkívüli jogrendi tényállás: a rendkívüli állapot, a szükségállapot, a megelőző védelmi helyzet, a váratlan fegyveres támadás és a veszélyhelyzet kategóriái egészüljenek ki a terrorveszélyhelyzettel, vagy pedig egy hatodik különleges jogrendi tényállásra lenne szükség, amely a terrorveszélyhelyzetről szólna kizárólagosan” – ismertette a honvédelmi tárcavezető.

A minisztérium által kidolgozott új normaszövegben már hatvan napról harmincra csökkent a terrorveszélyhelyzet elrendelésének ideje, és nem szerepel az ország védelme szempontjából fontos termékek, energiahordozók és fogyasztási cikkek készletezésének korlátozása. De kikerült a külföldiek beutazásának tilalma, valamint a külföldi személyekkel és szervezetekkel való érintkezés és kapcsolattartás korlátozása is.

A Fidesz frakcióvezetője közölte: már csak a részleteken folyik a vita. „A jogi megoldások közül csak olyan támogatható, és ezt is rögzítettük, amely biztosítja és garantálja a magyar emberek biztonságát, de garantálja az alapvető emberi jogok érvényesülését, és garantálja az alkotmányos rendet, a demokráciát és mindazokat az értékeket, a szabadságot, amelyeket közösen is fontosnak tartunk” – közölte Kósa Lajos.

Az LMP elsősorban azt szeretné, ha a terrorfenyegetettség fogalmát a büntető törvénykönyvhöz kötnék. „A terrorcselekményeknek van egy világos és egyértelmű definíciója a büntető törvénykönyvben. A másik lehetőség, hogy nem babrálunk a jelentős terrorfenyegetettségnek a definiálásával, hanem az egész történetet úgymond lehorgonyozzuk a Btk. hatályos szabályaiba, és akkor teljesen egyértelmű a történet. Én azt gondolom, ebbe az irányba érdemes tárgyalni” – jelentette ki Schiffer András, az ökopárt társelnöke.

A Jobbik korábban a többi közt a média korlátozását kifogásolta. A radikális párt számára az átdolgozott javaslat is részben vállalhatatlan. „Annak mindenképp kerékkötői leszünk, hogy olyan túlhatalmi törekvéseknek ne engedjünk, amelyek meggyőződésünk szerint nem a terrorizmussal összefüggésben és nem az ország biztonságát garantálják, hanem egyfajta politikai vagy egyéb hatalmi tevékenység előtt nyissanak nagyobb kaput” – nyilatkozta Mirkóczki Ádám, a párt szóvivője.

Az MSZP mindaddig nem vesz részt az egyeztetéseken, amíg annak része marad a média és a távközlés korlátozását lehetővé tévő rendelkezés. A szocialisták szerint ugyanis az továbbra is a polgárok jogfosztásáról szól. Az alaptörvény-módosítást a parlamenti frakciókkal nem rendelkező DK, PM, Együtt és a Liberálisok sem támogatják. A pártközi tárgyalások két hét múlva folytatódnak.