Muszlimok Nyugat-Európában, legális migráció – Mi igaz a Fidesz migrációs narratívájából?

Előzmény: Illegális migráció és demográfia

„Az illegális migráció miatt megváltozik Európa nemzetiségi összetétele. Brüsszel célja, hogy – természetesen Soros György utasítására – az illegális bevándorlásnak utat engedve kicserélje az unió lakosságát, megszüntetve a nemzetállamokat. Ebben bűntársaik a liberális politikusok, akik a migránsok útján szavazókat importálnak. Európa teljes iszlamizációjának csak a magyar határkerítés szab gátat, amit a magyar ellenzéki pártok lebontanának, így Magyarországon is olyan »no go zónák« alakulnának ki, mint például Párizs külvárosaiban” – így foglaltuk össze az Orbán-kormány kommunikációs fogásait.

Szó volt arról, hogy az illegális migráció valójában kevéssé érinti Európa demográfiai összetételét, szemben a legális migrációval. Megnéztük, hogy utóbbi téren mennyire állja meg a helyét a Fidesz „országvédő és szabadságharcos” narratívája.

Kerítéssel a munkavállalók ellen?

A kormánypárti média előszeretettel beszél apokaliptikus állapotokról a Nyugat-Európában, legutóbb például a vívószövetség elnökének megkérdőjelezhető hitelű beszámolója alapján. A híradások szerint a német, francia és belga nagyvárosokban lassan már muzulmán többség alakul ki, a külvárosi „no go zónák” termelik ki a terrorizmust, és ezekbe a negyedekbe a rendőrség sem mer bemenni. Ide juthatnak a magyar városok, ha nem állítja meg Orbán Viktor az illegális migránsokat – hallhatjuk.

A kormány egy korábbi plakátja

Fotó: Béres Attila / Magyar Nemzet

Van, ahol ezt a retorikát már nemzetközi szintre emelik, így Orbán Viktor már egyenesen Európa védőpajzsaként, egy új Hunyadiként jelenik meg. „Soros György […] sok millió közel-keleti, ázsiai, afrikai bevándorlóra mint egyfajta »élesztőre« tekint, akik hozzájárulhatnak a nemzetállamok gyorsabb lebontásához. A csökkenő létszámú európai nemzetek munkaerőpiacán is fontosnak tartja a migránsok tömeges megjelenését. A Soros által pénzelt szervezetek éppen ezért fizikai akadályként tekintenek a bevándorlás útjában álló magyar kerítésre” – írta például a Ripost kormánypárti bulvárlap.

Nem azért él sok muszlim Nyugaton, mert nem őrzik eléggé a határokat

Ez a narratíva ismét csak eltérő fogalmak összemosására épül. Összefoglalva: ha tényleg az iszlamizálódástól akarjuk félteni Magyarországot, akkor elsősorban a legális migrációtól, munkavállalástól kellene félnünk. Hiszen eddig nagyszámú és permanens muszlim népesség ilyen módon jelent meg Nyugat-Európában. Annak, hogy nincsenek Magyarországon olyan bevándorlónegyedek, mint Nyugaton, elsősorban nem a magyar bevándorláspolitika az oka, csupán az, maguk a bevándorlók nem akarnak ide jönni. A legális munkavállalókat – akiket akár gazdasági bevándorlóknak is nevezhetünk, hiszen a jobb életszínvonal és a magasabb életkörülmények miatt érkeznek – pedig a határzár sem Magyarországtól, sem Európától nem tartja távol, hiszen az csak az irreguláris bevándorlókat tartja kint, a legális munkavállalókat nem.

Ez nem jelenti azt, hogy az irreguláris migráció támogatandó lenne – ezt azonban, ahogy az előző részben is láttuk, az EU-s szervek sem vallják. Az unió bevándorláspolitikájának egyik alapja az irreguláris migráció visszaszorítása.

Nem tegnap jöttek

Ha az apokaliptikus híradások túlzók is, azt a tényt nem lehet vitatni, hogy a nyugati nagyvárosoknak valóban vannak rossz hírű, főleg migráns hátterű emberek lakta negyedei. Ezekre a legjobb példák Párizs külvárosi részei. A nyugati nagyvárosok valóban soknemzetiségűek, gyakran jelentős közel-keleti és észak-afrikai eredetű népességgel, bár általában többen vannak a más európai országokból érkezettek. Berlinben például a lakosság 9 százaléka közel-keleti eredetű – főként törökök, 101 ezren –, 11 százaléka viszont különböző európai országból jött, köztük 47 ezer lengyel és 20 ezer olasz. (Ebben a táblázatban látható részletesen, melyik országokban milyen állampolgárságú külföldiek élnek a legnagyobb számban: nálunk az EU-n kívüli országok állampolgárai dominálnak, nyugatabbra viszont jellemzően a később csatlakozott uniós tagállamok állampolgárai.)

Ezekben a negyedekben túlnyomórészt nem menekültek vagy irreguláris migránsok élnek, hanem legális munkavállalók, illetve leszármazottaik, akik közül sokan szereztek állampolgárságot.

Angela Merkel német kancellárral készít közös felvételt egy menekült a német szövetségi bevándorlás- és menekültügyi hatóság egyik berlini befogadóállomásán 2015. szeptember 10-én

Fotó: Bernd von Jutrczenka / MTI / EPA

Erre a jelenségre valószínűleg a legjobb példa Németország és a török kisebbség esete: az NSZK a hatvanas években, a berlini fal építése után fellépő munkaerőhiány miatt kötött egyezményeket Törökországgal. Ezek megkönnyítették a törökök számára a németországi munkavállalást és letelepedést. A következő években folyamatos volt a törökök beáramlása. Közülük voltak, akik csak ideiglenesen akartak munkát vállalni, mások életvitelszerűen Németországban telepedtek le. Állampolgárságot elsősorban a második nemzedék szerzett, addigra ennek a feltételeit is megkönnyítették.

Nagyjából ugyanez zajlott le Franciaországban és az Egyesült Királyságban. Ebben az időszakban előbbi országba a volt észak-afrikai gyarmatokról, a szigetországba Indiából és Pakisztánból érkezett sok munkavállaló.

Meg sem közelítik a limitet a Magyarországra vágyó külföldiek

Gondolhatnánk, hogy akkor az Orbán-kormány szigorú intézkedésekkel megvédte az országot attól, hogy elárasszák a gazdasági bevándorlók. 2015-ben valóban született egy rendelet, amely a Magyarországon munkát vállaló külföldiek számát korlátozta: eszerint egyszerre az évi átlagos munkaerőhiánynak megfelelő számú EU-n kívüli állampolgár vállalhat munkát – ilyen korlátozás bevezetésére az uniós jog feljogosítja a tagállamokat. 2017-ben ez a limit 59 ezer fő, és a társadalom elöregedése miatt várhatóan évről évre növekedni fog, tavalyhoz képest 10 ezerrel nőtt a kvóta.

Ezt a korlátot azonban sem a migrációs válság előtt, sem alatt meg sem közelítették a külföldi munkavállalók. Sőt, valójában csökkenő tendenciát mutat a Magyarországra irányuló bevándorlás: 2013-ban 19 ezer harmadik országbeli állampolgár rendelkezett érvényes munkavállalási engedéllyel Magyarországon, 2014-ben pedig 14 ezer. 2015-ben, a migrációs válság csúcspontján pedig további 1,2 ezerrel csökkent a kiváltott munkavállalási engedélyek száma. Többen lettek ugyanakkor az EU-s országokból érkező munkavállalók – mivel az unió egyik alapelve a munkaerő szabad áramlása, ezt nem korlátozzák semmilyen módon.

Ukrán–magyar határátkelő: az utóbbi években Ukrajnából telepedtek le a legtöbben Magyarországon

Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet

Ráadásul a legtöbb munkavállaló nem is Európán kívüli országból jött Magyarországra, hanem Ukrajnából és Szerbiából: 2015-ben 1145, illetve 546 fő. Az első kilenc, Magyarországra küldő országban egyébként nem is találunk egyetlen közel-keleti államot sem: Ukrajna és Szerbia mellett kínai, japán, koszovói és indiai állampolgárok dolgoznak a legtöbben Magyarországon, és mindegyik csoport száma csökkenő tendenciát mutat.

Vagyis, szemben azzal, amit a kormány mond, attól a bevándorlástól, ami miatt nagy számú muszlim él Nyugat-Európában, amely valójában előidézte például a párhuzamos társadalmakat, nem ők „védik meg Magyarországot”. Annak, hogy itt nincsenek jelen komolyabb arányban a közel-keleti bevándorlók, elsősorban az az oka, hogy nem célország számukra Magyarország. Ez – elsősorban az európai viszonylatban rendkívül alacsony bérek miatt – általában igaz a külföldi munkavállalókra, és egyre inkább a hazaikra is.

Tudta? Magyarországra könnyebb bevándorolni, mint Németországba

További érdekesség, hogy a Magyarország a bevándorlás szempontjából sok szempontból nyitottabb is, mint a Willkommenskultur mintaállamaként ostorozott Németország. A kétéves tartózkodási engedélynek – amely a hosszú távú ideköltözés vagy állampolgárság előszobája – a kiváltásához például hazánkban munkavállalási vízumra, munkaszerződésre és bejelentett lakcímre van szükség. Németországban is munkaszerződéshez kötik a hosszú távú tartózkodást, ami a gyakorlatban ugyanúgy az ország munkaerőigénye szerint limitálja a legális bevándorlást, mint a magyar rendelet. Emellett pedig még számos más feltétel is van: egészségbiztosítás kötése, orvosi igazolás Németországban, sőt egyfajta erkölcsi bizonyítvány is (Führungszeugnis), amely a nagykövetségeken váltható ki.

A magyar állampolgárság többé-kevésbé szintén ugyanolyan feltételekkel szerezhető meg, mint a német: nyolcéves tartózkodás – házasságkötéskor ez lerövidül – után, állampolgársági vizsga letételével, a fő különbség, hogy Németország nem ismeri el a kettős állampolgárságot, így aki német útlevelet szeretne, annak korábbi állampolgárságáról le kell mondania.

Suljic Asmir és Vinícius Paulo, a Videoton focistáinak honosítása. Középen Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere

Fotó: vidi.hu

A magyar honosítás rendszere világviszonylatban nem számít szigorúnak: az, hogy a kettős állampolgárságot elismerjük, eleve viszonylag elérhetővé teszi a magyar állampolgárságot, hiszen kevesen hajlandók lemondani eredeti állampolgárságukról. A szomszédos Ausztriában például tíz év tartózkodás után kérvényezhető csak az állampolgárság, és a kettős állampolgárságot itt sem engedélyezik. Ennél is szigorúbbak a feltételei az ausztrál állampolgárság megszerzésének, ami kedvezményesen is csak tizenöt év, alapesetben harmincéves legális tartózkodás után kérhető, itt is kettős állampolgárság nélkül.

Ismét azt láthatjuk tehát, hogy a kormány eltérő fogalmakat kever össze: a legális bevándorlás következményeit az illegális bevándorláséval, és a Magyarország etnikai homogenitását fenyegető bevándorlók jelentette fantomellenséggel hadakozik. Azt állítja, ezt az ellenséget a határzárral tartják kint, holott ahhoz, hogy a magyar nagyvárosokban nincs olyan arányú bevándorló lakosság, mint Nyugat-Európában, a határzárnak vagy a tranzitzónáknak vajmi kevés közük van.

A cikksorozat harmadik részében a „külső ellenség” után rátérünk a háborús retorikában belső ellenségként felmutatott ellenzéki pártokra, Soros Györgyre és az EU-s szervekre. Valóban a kerítés lebontása és az ellenőrizetlen migráció a céljuk?