2024. 11. 24. Vasárnap Emma napja
Jelenleg a TV-ben:

Hazahúzó

Következik:

Ottó 03:00

Mégiscsak Soros-tervet hajt végre a kormány?

2017. augusztus 12., szombat 07:38, frissítve: szombat 07:42

Cikksorozatunk utolsó részében arról lesz szó, milyen terveket készített valójában a migrációval kapcsolatban „Brüsszel”, Soros György és a magyar ellenzék.

Előzmények:

Illegális migráció és demográfia

Muszlimok Nyugat-Európában, legális migráció

Az Orbán-kormány állítása szerint a magyar ellenzék, valamint az európai uniós szervek valójában mind Soros György tervét szeretnék végrehajtani. Ennek legfontosabb része a déli határzár lebontása, a betelepítési kvóta rákényszerítése a tagállamokra és Európa elárasztása illegális bevándorlókkal, ezáltal az egész kontinens népességének megváltoztatása. A Fidesz lényegében ezzel az egyszerű programmal-ultimátummal készül a választásra: vagy marad a kormány, vagy jön a migrációs apokalipszis.

Valójában az EU egyáltalán nem támogatja az irreguláris migrációt. Utóbbit már csak az is mutatja, hogy Brüsszel a Frontex-misszió keretében folyamatosan állomásoztat rendőröket a magyar határzárnál is – és egyelőre nem tudni arról, hogy megpróbálták volna lebontani. Nem igaz az sem, hogy az ellenzéki pártok lebontanák a határzárat. És ha megnézzük, mit írt valójában Soros György – akinek két cikkére Orbán Viktor is hivatkozott Tusnádfürdőn, kreatívan értelmezve a tartalmát –, és mit tesznek az EU-s szervek, azt láthatjuk, hogy a Soros-terv és a brüsszeli politika valójában nem sok dologban mond ellent a magyar bevándorláspolitikának.

Egy mikropárt kivételével nem nyúlna a kerítéshez az ellenzék

Vizsgáljuk meg először a magyar ellenzék szándékait: Orbán Viktor júliusban azt mondta, az ellenzéki pártok lebontanák a kerítést, később ezt a több fideszes közlemény is megismételte. Valójában az egy százaléknál kisebb támogatottságú Párbeszéd (korábban Párbeszéd Magyarországért – PM) kivételével mindegyik ellenzéki párt tagadta, hogy hozzányúlna a kerítéshez, ehelyett jellemzően inkább szigorítana a határőrizeten, a Jobbik önálló határőrséggel, a Momentum kamerák felszerelésével.

A Frontex bolgár munkatársa és egy magyar rendőr illegális bevándorlókat informál Röszke határában 2015. szeptember 9-én
A Frontex bolgár munkatársa és egy magyar rendőr illegális bevándorlókat informál Röszke határában 2015. szeptember 9-én
Fotó: Újvári Sándor / MTI

A legtöbbször Botka Lászlóval szemben hangzott el ez a vád, az MSZP-s politikus állítólag a Reuters hírügynökségnek nyilatkozta azt, hogy kormányfőként lebontaná a kerítést. Valójában Botka azt mondta, ez akkor lenne aktuális, ha „működne az Európai Unió határvédelmi ellenőrzése, és a közel-keleti helyzet megnyugodna”. Ezzel tulajdonképpen a Fidesz álláspontját osztja, hiszen a határzár hivatalos megnevezése – ahogy az az általuk beterjesztett és elfogadott törvényben is szerepel – ideiglenes biztonsági határzár. Ez szintén feltételezi, hogy a kerítést lebontanák, amint nincs már szükség rá.

Botka később arról beszélt, hogy amíg az emberek félnek a migrációtól, addig a kerítésnek állnia kell, bár szeretné, ha minél hamarabb megszűnnének a félelmet kiváltó okok, mert "egyetlen jóérzésű ember sem élhet azzal a tudattal, hogy Európa közepén vasfüggönyök sorakoznak."

A betelepítési kvóta leginkább a menekülteknek lenne rossz

A Brüsszel elleni szabadságharcos retorika központi eleme az úgynevezett betelepítési kvóta elutasítása – jelenleg ez a leginkább vitatott bevándorláspolitikai kérdés az EU nyugati országai és a visegrádi államok között, aminek lényege a menedékkérők elosztása a tagállamok között. A kormánypárti kommunikáció valójában tévesen beszél betelepítési kvótáról, helyesebb lenne menedékkérelem-elbírálási kvótáról beszélni. Nincs szó ugyanis a javaslatban arról, hogy az érintetteket be kellene fogadnia például Magyarországnak, vagyis menekültstátust kellene nekik adni, csupán a menedékkérelmüket kellene elbírálni.

Ez alapján már látható, hogy ha a magyar kormány mégis elfogadná ezt az előírást, az elsősorban a menedékkérőknek lenne rossz. Ekkor az történne, hogy az 1300 menedékkérő, akit Magyarországra osztanának, a tranzitzónákba kerülne, itt kellene kivárniuk a menedékkérelmük elbírálását. Az átlagos magyar állampolgár pedig ugyanúgy nem találkozna egy menedékkérővel sem, ahogy eddig. Az eddigi tapasztalatok alapján – idén csak a menedékkérők 13 százaléka kapott valamilyen menedékjogot – ez 100 ember befogadását jelentené (ideiglenes, mivel a menekültstátusz ideiglenes tartózkodásra jogosít fel), akik nagy része várhatóan nem maradna Magyarországon, a balti államokban befogadott menekültek is továbbmentek Nyugat-Európába. A kvótarendszerrel kapcsolatban jogosak a humanitárius kifogások, hiszen a tranzitzónák most is zsúfoltak, a körülmények mostohák. De az az állítás abszurd, hogy Brüsszel ezzel a kvótával megváltoztatná Magyarország etnikai összetételét.

Ezek a tények szintén ellentmondanak az „Orbán Viktor mint Nyugat-Európa védelmezője” motívumnak is, hiszen a kormány olyan menedékkérők elbírálását utasítja el – ami valószínűleg a nagy részük kiutasítását jelentené –, akik már az EU-ban, nyugat-európai befogadóállomásokon vannak.

Orbán egyetért Sorossal a kvótákkal kapcsolatban

Abszurd az az állítás is, hogy a betelepítési kvóták a „Soros-terv” részét képeznék. Valójában a főgonoszként bemutatott Soros György mindkét, a menekültválságról szóló írásában a kötelező kvóták ellen érvelt. „A bizottság javaslata kötelező kvótákra épül, ami sem a menekülteknek, sem a tagállamoknak nem áll érdekében. Sosem működnének” – írta tavaly. Szerinte nem méltányos a menedékkérőket olyan országokba beosztani, ahova nem akarnak menni, és nem méltányos, hogy a tagállamokra kényszerítsék a kérelmek elbírálását. Vagyis a menekültkvóták terén inkább az Orbán-kormány az, aki a „Soros-tervet” hajtaná végre.

5,7 milliárd forintba került a kormány sorosos médiakampánya
5,7 milliárd forintba került a kormány sorosos médiakampánya

Egyébként egyetlen „Soros-tervről” valójában nem beszélhetünk. Soros György tavaly és tavalyelőtt írt egy-egy cikket, amelyekben leírta a javaslatait a menekültválság megoldására, illetve kritizálta az EU aktuális menekültpolitikáját. Első írásában szerepelt az, hogy az uniónak évente 1 millió menedékkérő fogadására kell felkészülnie, és az ellátásuk költségeit az egyes országokban EU-s pénzből kell állni, az országoknak befogadott menekültekként 4,5 millió forintot kellene adni a központi költségvetésből, hogy az ellátás költségeit fedezni tudják. Vagyis nem igaz, amit Orbán mondott, hogy Soros szerint minden menekültnek „kell adni az érkezéskor 4,5 millió forint értékű eurót”. Ehelyett az országok kormányai kapnának ennyit.

Soros későbbi, részletesebb tervet bemutató cikkében azonban már csak 300 ezer menekültről van szó. (Az írás a Hvg.hun olvasható magyarul.)

Mégiscsak Soros-tervet hajt végre a kormány?

A magyar származású milliárdos cikkeiben szerepel az is, hogy az Európai Uniónak helyben – Szíriában és a szomszédos országokban – is segítenie kell a menekülteket, ezzel enyhítve a migráció okait. Ez ismét egybevág a kabinet elképzeléseivel: tavaly Orbán Viktor maga beszélt arról, hogy „készen állnak helyben segíteni”, és indultak is olyan kormányzati programok, amelyek a Közel-Keleten levő szíriai menekülteket segítik, idén például két egyház libanoni humanitárius programja kapott összesen 600 millió forint közpénzt.

„A Magyarországot védő kerítés viszont komoly akadálya annak, hogy sikerüljön ez a terv… Soros tehát le akarja bontatni az útjában álló kerítést” – idéztük korábban is a Ripost cikkét. A nemzeti konzultáció reklámjaiban szintén azt hirdették, hogy „Soros illegális bevándorlókat engedne be Magyarországra.” Soros cikkeiben ezzel szemben éppen arról van szó, hogy meg kell erősíteni az EU külső határainak őrizetét. „Az EU-nak vissza kell szereznie a határai feletti ellenőrzést. Annál szinte semmi sem rémiszti meg jobban a közvéleményt, mint amikor kaotikus jeleneteket lát” – olvasható Soros második cikkében.

Soros György és Orbán Viktor 2010-ben. A kvótákról hasonlóan gondolkodnak
Soros György és Orbán Viktor 2010-ben. A kvótákról hasonlóan gondolkodnak

Ráadásul ha megnézzük Soros további javaslatait, más olyan ötletet találunk, amelyeket a magyar kormánytól is hallhattunk. „Az EU járuljon hozzá Líbia déli határának megvédéséhez, hotspotokat kellene létrehozni Líbiában annak eldöntésére, hogy ki jöhet be Európába” – ezt Szíjjártó Péter mondta idén júliusban. Soros egy évvel korábbi cikkében pedig ez szerepel: „a hatékony határőrizeti és menedékjogi szervek létrehozására, a tisztességes befogadási feltételek és menedékjogi eljárások […] unión kívüli biztosítására szükség van”.

A két Soros-cikk retorikájában valóban eltér attól a magyar kormány kommunikációjától – előbbiek a menekültválságról elsősorban mint humanitárius válságról beszélnek, utóbbi fenyegetésként mutatja be a menedékkérőket –, de a lényegi intézkedések terén túl sok különbség nincs. Az sem igaz, hogy a migrációt, menekültek érkezését valamiféle üdvözlendő dolognak állítaná be: ehelyett a cikkek hozzáállása egyértelműen az, hogy az a tény, hogy emberek menekülnek a hazájukból, mindenkinek rossz, és a legjobb az lenne, ha a migráció okait sikerülne megszüntetni.

Brüsszel egyáltalán nem akar illegális bevándorlókat beengedni

Ugyanezek mondhatók el az EU-s csúcsszervek menekültpolitikájáról. „Brüsszel kényszeríteni akarja Magyarországot, hogy illegális bevándorlókat engedjünk be” – állította például a kormány a kvótanépszavazás kampányanyagaiban. Ez az állítás nem is állhatna távolabb az EU valós politikájától.

„Az irreguláris migráció elleni küzdelem: az uniónak – főként hatékony visszatérési politika segítségével – meg kell akadályoznia és csökkentenie kell az irreguláris migrációt, mégpedig az alapvető jogok tiszteletben tartása mellett” – olvasható például az Európai Parlament által elfogadott, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 79. és 80. cikkelyében.

A Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság deklarációjában szintén az irreguláris migráció és az embercsempészés elleni fellépésről esik szó. „A külső határok hatékony fenntartása létfontosságú, az EU ezért egységes határvédelmi stratégiát dolgozott ki, amelynek célja a magas biztonsági szint elérése. Használunk információs technológiákat, mint a Vízuminformációs rendszer, és biometrikus eszközöket, például ujjlenyomatokat az azonosításra. A bizottság határozott lépéseket tett az irreguláris migráció megakadályozása érdekében, hogy biztosítsa, hogy az EU összes tagállama hatékonyan tudja ellenőrizni a külső uniós határok rá eső részét.” Nem éppen úgy hangzik ez, mintha „Brüsszel kényszeríteni akarná Magyarországot, hogy illegális bevándorlókat engedjünk be”.

Mit tesz valójában Brüsszel?

Órákig lehetne sorolni azokat az intézkedéseket, amelyeket EU-s szervek pontosan az irreguláris migráció visszaszorításáért és a migrációs nyomás enyhítéséért indítottak. A teljesség igénye nélkül megemlíthető a Frontex közös határőrség, a Eurosur külső határfigyelő és nyilvántartó program. 2015-ben a bizottság programot fogadott el az embercsempészet visszaszorítására. Ebben szerepel egyebek között a csempészek vagyonának zárolása, a tagországok parti őrségeinek felkészítése, a csempészhajók elkobzása.

A szír ortodox egyház kétmilliárd eurót kapott a kormánytól humanitárius célokra
A szír ortodox egyház kétmilliárd eurót kapott a kormánytól humanitárius célokra

Az irreguláris bevándorlók hazaszállítását egy 2010-ben elfogadott direktíva szabályozza. Ez kötelezte például a tagállamokat arra, hogy – az emberi jogok tiszteletben tartása mellett – toloncolják ki vagy legalizálják a jogosulatlanul tartózkodókat, és lehetővé tette emberek kiutasítását az EU területéről, az érvényes rendeletek alapján a tagállamok a kitoloncolások során a Frontex segítségét is kérhetik.

Ellentmondásos megállapodás Törökországgal

Tavaly októberben az Európai Bizottság a menedékkérők egyik fő kibocsátó országával, Afganisztánnal kötött egyezményt. Ebben megállapodtak arról, hogy együttműködnek az elutasított afgán menedékkérők hazatelepítésben – beleértve anyagi segítséget is az újrakezdéshez –, valamint az embercsempészet elleni fellépésben. Nemcsak a gazdasági migránsokat, hanem a szíriai háború elől menekülőket is érinti az Ankarával kötött uniós egyezmény, melynek értelmében Törökország vállalta az EU-ból visszaküldött menekültek befogadását.Az unió eközben segítséget nyújt a törökországi ellátásában – hiszen a 2015-ös menekülthullámot nagyrészt épp a török menekülttáborok túlzsúfoltsága okozta. Jelenleg körvonalazódik egy hasonló megoldás az észak-afrikai országokkal is.

Az érem másik oldala, hogy eközben Törökország fallal zárta le a Szíriával közös határát, az újonnan érkezőket már nem engedik be, a menekülők ellen éles lőszert is bevetnek. Ez persze nem része a hivatalos egyezménynek, de minimum elmondható, hogy mindez az EU beleegyezésével történik, hiszen Brüsszel eközben továbbra is támogatást nyújt a török menekültellátó rendszernek. Törökország koncepciója jelenleg az, hogy a további menekülteket a határ szír oldalán, egy a török hadsereg által ellenőrzött pufferzónában telepítsék le.

Ez az a pont egyébként, amiben például Soros György koncepciója különbözik Brüsszelétől. Soros cikkeiben arról írt, hogy bár jó dolog, hogy az EU támogatja a menekülteket befogadó harmadik államokat, szerinte ezt a támogatást az emberi jogok tiszteletben tartásához kéne kötni. Ahogy korábban volt róla szó, a menekültügyről szóló uniós határozatok folyamatosan az emberi jogokat hangsúlyozzák. A török megállapodás alapján azonban megkérdőjelezhető, mennyire őszinte ez a retorika - egyelőre úgy tűnik, valójában az EU számára elsődleges a menedékkérők kint tartása, a jogaik tiszteletben tartása másodlagos.

Itt sincs jelentős eltérés

Fontos uniós elv a migráció kiváltól okainak kezelése is, azaz hogy a szegénység vagy háború miatt útra kelő embereket hazájukban – illetve a szír menekültek esetében a környező biztonságos országokban – kell segíteni; ahogy írtuk, hasonló programokat a magyar kormány és indított. Az EU-s programok közül kiemelendő az unió diplomáciai szerve, az EEAS Szíria-stratégiája. Ennek keretében 1,275 milliárd eurót különítettek el például iskolák, lakások, munkahelyek teremtésére a menekültek számára Törökországban, Jordániában és Libanonban – hogy ott tudjanak beilleszkedni, ne menjenek tovább az EU felé. Sőt, külön összegeket különítettek el arra is, hogy abból később a már itt lévő szíriaiak hazatérését segítsék – ahogy az első részben szó volt róla, a menekültstátusuk megszűnik, ha biztonságosan térhetnek haza Szíriába.

Mindezeknek a programoknak az ismeretében teljesen abszurd az a vád, hogy az Európai Unió támogatná az illegális, ellenőrizetlen migrációt, és kényszerítené bármelyik tagországát, hogy illegális migránsokat engedjen be. Vitás kérdést csak a menedékkérelem-kvóták jelentenek. További több száz ember beküldése a zárt tranzitzónákba jelenleg tényleg elég problémás, azzal együtt is, hogy az ellátásukra elvileg adna pénzt az EU. Ezt a tervet azonban egy apokaliptikus, a magyar nemzetállamiságot megszüntető betelepítésnek bemutatni több, mint túlzás.

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!