Még több pénz kerül a Modern Városok Programba

A pécsi fejlesztésekről Orbán Viktor 2015 áprilisában állapodott meg Páva Zsolt polgármesterrel. A baranyai megyeszékhelynek – egyebek mellett – ipari csarnokokat, multifunkcionális sportcsarnokot, uszodát és aquaparkot ígért a miniszterelnök. A pécsiek jobban szerettek volna egy új vásárcsarnokot, ám az kimaradt abból a 2016-os kormányhatározatból, amely a vidéki nagyvárosok első körös beruházásait tartalmazza. Az építkezés egyelőre nem kezdődött el, ahogy az egyetem bővítése is várat magára. Tervbe vették az M6-os autópálya, illetve az M60-as gyorsforgalmi út meghosszabbítását is a horvát határig. Egyelőre ez sem több ígéretnél – mondja az egyik ellenzéki önkormányzati képviselő.

„Néhány hete tudjuk azt egy kormányhatározat nyomán, hogy az M6-os nem autópályaként fog folyatódni, hanem csak autóútként fog megvalósulni, tehát csökkentett műszaki tartalommal. Az M60-as esetében pedig szintén nem autópálya, hanem úgynevezett gyorsút fog épülni” – ismertette Keresztes László Lóránt, az LMP-s önkormányzati képviselő.

Kaposvárt fél évvel később, 2015 októberében kereste fel a kormányfő a Modern Városok Program részeként. A somogyi megyeszékhely is kap sportcsarnokot, uszodát, a városban közlekedési csomópont épül, a 67-es utat pedig négysávossá bővítik, hogy gyorsabban el lehessen érni az M7-es autópályát. Az ígért fejlesztések vagy elkezdődtek már, vagy a közeljövőben megindul a munka.

„Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy csinálhatjuk, hisz nem csak Kaposváré ez a program, hanem az egész megyéé. Több százezer ember részesül ennek az előnyeiből. Gyakorlatilag minden egyes, a Modern Városok Program keretében miniszterelnök úrral aláírt megállapodás munkája az elkezdődött” – számolt be a város fideszes polgármestere, Szita Károly.

A dél-dunántúli régió megyeszékhelyei közül Szekszárdot hagyta utoljára Orbán Viktor, a miniszterelnök tavaly februárban járt Tolnában. A miniszterelnök olyan csővezetéket ígért, amely a 40 kilométerre lévő paksi atomerőműből szállítana hőt Szekszárdra.

„Tehát egy nagy beruházásban gondolkodunk, amelynek a végpontja Szekszárd, és amely reményeink szerint az itteni távfűtéssel működő lakások és vállalkozások költségeit jelentősen csökkentheti a jövőben. Ez nem egy kis vállalkozás. Számos technikai részletkérdést kell itt még megválaszolni, de a kormány úgy gondolja, hogy 10 milliárd forintot erre érdemes és tudunk is áldozni” – mondta akkor a kormányfő.

Orbán a támogatás feltételéül szabta, hogy az önkormányzat legyen újra a távhőszolgáltató, amit a városvezetés teljesített is. A szekszárdi fejlesztéseket tartalmazó kormányhatározat már óvatosabban fogalmaz a távhővezetékről. A dokumentumban az áll, hogy a kijelölt minisztereknek meg kell vizsgálniuk a beruházás feltételrendszerét. Az egyéb ígéretek – a város úthálózatának felújítása kivételével – egyelőre tervek maradtak.

„Az uszodaberuházás még várat magára a kormányzati jóváhagyás szempontjából, de nagyon pozitívak vagyunk, és úgy gondoljuk, hogy erről egy-két héten belül már döntés várható, így valószínűleg a jövő év elején elindulhat már a kivitelezés” – vázolta a szekszárdi aljegyző, Kajos Nikolett.

A megyeszékhelyeknek és a megyei jogú városoknak ígért fejlesztések végrehajtásáért a kormány legújabb tagja, Kósa Lajos felel. A tárca nélküli miniszter egyik államtitkára Szekszárd korábbi polgármestere, Horváth István, aki néhány éve a trafikmutyival szerzett magának országos ismertséget.