Horn Gyulával vágott vissza Gulyás Gergely

A talapzat még készül, a szobor már elkészült. Hóman Bálintnak, a város egykori országgyűlési képviselőjének a Bartók Béla téren állíthatnak emléket Székesfehérváron. A világhírű zeneszerző elmenekült a nemzetiszocializmus elől, az egykori kultuszminiszter megszavazta a zsidótörvényeket, és a nyilas hatalomátvétel után sem mondott le mandátumáról.

„Szégyenteljesnek tartom azt, hogy egyáltalán felmerül a magyar jobboldalon az, hogy egy olyan embernek akarnak szobrot állítani, akinek tudjuk, hogy milyen gyalázatos politikai cselekedetei és lépései voltak, ezért vállalhatatlan. De nem idegen a Fidesztől az, hogy a szélsőségek irányában nem lezár, nem elvágja az utat” – jelentette ki Kunhalmi Ágnes, az MSZP országgyűlési képviselője.

A szoborállítást az egykori kultuszminiszter nevét viselő alapítvány kezdeményezte. Csakhogy az előző ciklusban a parlament törvényben tiltotta meg, hogy civil szervezet olyan személy nevét viselje, aki önkényuralmi rendszerek megalapozásában vagy fenntartásában vezető szerepet töltött be. A Hóman Bálint Alapítvány nem változtatott nevet, így működésének jogszerűsége egyes vélemények szerint megkérdőjelezhető. A szervezet a szoborra tizenötmillió forintot kapott a kormánytól.

„Hogy oda törvénytelenül került pénz, az csak hab a tortán, már önmagában vérlázító, hogy ennek épít nosztalgiát a jelenlegi kormányzat, amely politikának tudjuk, mi lett a vége. Nagyon úgy tűnik, hogy Orbán Viktor pontosan ezt teszi, az ő kormánya relativizálni próbálja a múltat” – mondta Juhász Péter, az Együtt elnöke.

Az Országgyűlés törvényhozási bizottságának fideszes elnöke nincs szó jogellenességről. „Ha mégis belemegyünk ebbe a kérdésbe, nem tudom azt megállni, hogy Horn Gyulánál senki nem vetette fel ezt a kérdést. Mi sem. Úgyhogy szerintem álljunk meg ott, ahol most tartunk” – mondta Gulyás Gergely, a nagyobbik kormánypárt frakcióvezető-helyettese.

Horn Gyuláról termet neveztek el az Európai Parlamentben, és szobrot is állítottak neki. A volt miniszterelnök az 1956-os forradalmat követő megtorlások idején karhatalmistaként szolgált fél évet. A pufajkásoknak a Kádár-diktatúra megszilárdításában volt szerepük.