Hárít a tankönyvek felelőse

A PISA-felméréssel háromévente tesztelik az OECD-országok oktatási színvonalát. Olyan országokról van szó, amelyeket a fejlett világhoz sorolnak. A legutóbbi felmérés tavalyi. Tizenöt éves középiskolásoknál nézték meg, mennyit értenek meg egy szövegből, és miként tudják a gyakorlatban alkalmazni a matematikai, illetve természettudományos ismereteiket. A magyar eredmények lesújtók, mindhárom területen az utolsó harmadban végeztek a magyarok. Matekból és a természettudományokból a japánok verik a világot; Európában az észt és a finn diákok eredménye volt kiemelkedő, ebben a két országban sikeres a kompetencia alapú oktatás.

„Hogyha a gyakorló pedagógusainkat vinnénk oda, akik tudásmegosztással tovább tudják adni a tapasztalatokat, akkor nyilván hasznos lenne a dolog, de amíg csak kutatásokat kell elemezni… Egy gyakorló pedagógus nem kutatást elemzésével tölti az estéjét” – mondta Jeszenszkyné Gallai Gabriella, a XVI. kerületi Móra Ferenc Általános Iskola igazgatója.

Környezettudatos iskoláknak adott át okleveleket az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet vezetője. Az OFI felel a tankönyvekért, ez az intézet íratja a kísérleti és az új generációs tankönyveket. Kaposi József igazgatótól azt kérdeztük, hogy vesznek-e át tankönyveket a japánoktól, az észtektől vagy a finnektől.

– Tankönyvcsere-egyezményi megállapodás van ezekkel az országokkal?
– Hadd válaszoljak kérdéssel erre a kérdésre. A kilencvenes évek végén bejöttek a különböző nyelvek oktatásához a nemzetközi tankönyvek. Különösképpen az angolnál igaz, de a német esetében is: nem mutatható ki lényeges elmozdulás a nyugat-európai legfejlettebb tankönyvek megérkezése után a nyelvoktatás eredményességében.

A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke csökkentené a tananyagot. Ő sem vitatja, hogy jelenleg a biflázás fontosabb a kreativitásnál és a problémamegoldó készségnél. „Valóban el kell gondolkozni ezen, ki kell tűzni azokat a célokat, amelyek a PISA-nak is jobbak. Nem azért, hogy a PISA-nak jobban megfeleljünk, hanem hogy rendelkezzenek azokkal a készségekkel, hogy a megtanult dolgokat át tudják transzformálni a valódi élet dolgaira, és meg tudják oldani azokat a problémákat, helyzeteket, amelyek jelentkeznek akár a munkájuk során, akár különböző élethelyzetekben- Az ilyen nagyságú tudásanyag nem fér bele a mai iskolarendszerbe, ezt kellene átgondolni” – mondta Horváth Péter.

Egy másik felmérésen a magyar diákok kifejezetten jól szerepeltek. Az a teszt nem azt vizsgálta, hogy a tanulók képesek-e kamatoztatni a tudásukat, hanem azt, hogy tudják-e azt, amit a tanterv előír.