Hamarosan kiderülhet, hova vándoroltak az MNB-milliárdok

Nemrég alapított tőkealap és az offshore-paradicsom Luxemburgban bejegyezett cégből álló konzorcium veheti meg az MKB bankot. A pénzintézetet még 2014-ben államosították, most a rossz hiteleitől megszabadítva adhatják el.

„Az MKB bank értékesítésével kapcsolatban annál több mindent, mint ami a sajtóban megjelent, és amit önök megírtak, én sem tudok fogni önöknek mondani. Mint tudják, amikor a szanálásról megszületett a döntés, a nemzeti bank vette át azt a tulajdonosi jogkört, amely mentén az eddigi lépéseket megtették, illetve amely mentén a privatizációt le fogják bonyolítani” – fejtette ki Németh Lászlóné pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkár.

A LMP egy hónapja követeli, hogy a jegybank állítsa le az MKB eladását. „Egyáltalán nem lehet tudni, hogy kinek akarja eladni. Feltételezzük azt, hogy az ismeretlen hazai befektetők mögött például Fidesz-közeli bankárok és Fidesz-közeli oligarchák állnak” – mondta el Schmuck Erzsébet országgyűlési képviselő.

Sajtóhírek szerint a lehetséges vásárlók között feltűnő kockázati tőkealapba a jegybanki alapítványoktól is kerülhettek milliárdok. A liberálisok közadatigényléssel fordultak az alapítványokhoz, hogy kiderüljön, ez így van-e.

„Ezt négy alapítvány hozta létre, nem olyan régen, 20 milliárd forintot pakoltak át ezekbe az alapítványokba, és elméletileg a részvénytársaság külföldi befektetési lehetőségekkel is élhet. Ugye, ez azért érdekes, és a kérdéseink is erre vonatkoznak, hogy ez a részvénytársaság közvetve vagy közvetlenül szerzett-e részesedést abban a luxembourgi magántőke-befektetési alapban, amely az MKB vevőkonzorcium egyik tagja” – fejtette ki Bodnár Zoltán, a Magyar Liberális Párt ügyvivője.

Ha a görög mitológiából vett Pallas Athéné nevét viselő alapítványok valóban tettek pénzt az istenség római megfelelőjéről, Minerváról elnevezett alapba, akkor az hamarosan nyilvánosságra kerülhet. Az Alkotmánybíróság ugyanis úgy döntött, hogy az MNB alapítványainak gazdálkodása is nyilvános kell, hogy legyen, az ide került források ugyanis nem veszítik el közpénz jellegüket.

„Meggyőződésem szerint végre hosszú idő után eldönti azt a vitát, hogy hol a határ az állam üzleti információi és a nyilvánosság érdeke között. A nemzeti bank esetében pedig a parlamentnek meg kell vizsgálnia a  lehetőséget, hogy alkotmányos keretek között a nemzeti banknak lehet-e ilyen típusú szabályozást biztosítani, avagy sem. Az a kérdés, hogy az ítélet meghozatala, illetve szöveges indokolása hagyott-e erre bármilyen lehetőséget” – kommentálta az Ab-döntést a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Lázár János azt viszont sikerként értékelte, hogy átment az Alkotmánybíróságon a postatörvény módosítása. A kancelláriaminiszter szerint a döntés azt jelenti, hogy vannak olyan esetek, amikor az állam üzleti érdeke előbbre való, mint a nyilvános információhoz való jog.