2024. 05. 21. Kedd Konstantin napja
Jelenleg a TV-ben:

Globál

Következik:

Napindító 07:30

Folyosóra száműzött nyilvánosság

Szánthó Péter

2017. november 28., kedd 12:49, frissítve: szerda 07:11

A Kövér László által bevezetett házszabályi rendelkezések igen csekély mozgásteret engednek a stáboknak.

Gyakorta olvasni a híradásokban, hogy egyes újságírókat, médiumokat Kövér László házelnök kitiltott az Országházból a sajtótudósítás rendjének megsértéséért. Ennek oka leggyakrabban az, hogy a Kövér által bevezetett házszabályi rendelkezések igen csekély mozgásteret engednek a stáboknak. Ahogyan portálunk alábbi videójából is kiderül, szabályosan jelenleg csak a főemeleten, a sajtóterem előtti folyosón lehet videofelvételt készíteni, emellett az északi (kék) társalgóban, ahol általában sajtótájékoztatókat tartanak, ha a sajtóterem valamiért nem áll rendelkezésre.

Kidolgozott egérutak

A házszabály vonatkozó rendelkezéseinek értelmében tehát aki a „küzdőtereken” kívül forgat, viselnie kell a következményeket. A szigorú sajtótudósítási szabályok oka szakmai körökben teljesen nyilvánvaló: ne lehessen bárhol bármit kérdezni a kormánypárti politikusoktól. Ugyanis ha belegondolunk, jelenleg a képviselők számos egérutat találhatnak: úgy juthatnak el az ülésteremtől például a frakcióirodákig, hogy egyetlen forgatócsoporttal se kelljen találkozniuk – azaz a főemeleten szinte bárhová el lehet jutni a nyilvánosság elől elzárt területen.

Érdemes megjegyezni, hogy az újságírók szabadon dolgozhatnak az Országházban, egyelőre csak a filmfelvételek készítését korlátozta Kövér. Sokak szerint azért van ez így, mert mégiscsak kínosabb egy olyan felvétel, amelyen a képviselő zavarba jön a kényelmetlen kérdésektől, mint ha ugyanezt egy újságíró írja meg.

Régen minden jobb volt

A sajtótudósításnak nem volt mindig ilyen szigorú rendje, 1990-ben a tudósítók akár az ülésteremben is dolgozhattak. A sajtót először csak a páholyokba száműzték, majd már onnan sem, de az üléstermet körülvevő folyosókon az MSZP–SZDSZ-kormányokig folyhatott a munka – majd az is tiltott területté vált.

Az arányokon Kövér László fordított, aki 2010-es megválasztása után nem azokat a csekélyebb méretű területeket határozta meg, ahol nem forgathat a sajtó, hanem kijelölte, hogy hol lehet dolgozni – ez a terület pedig egyre kevesebb lett az idők során, míg eljutottunk a rövidke folyosóig és a társalgóig.

Ok és okozat

A szigorításokhoz vélhetően az is vezethetett, hogy több kínos felvétel is készült a képviselőkről a ház falain belül. Több esetben is rajtakapták a honatyákat tiltott helyen való dohányzáson, amikor még külön erre kijelölt helyek is voltak a parlamentben, az RTL munkatársai 2008-ban több az Országház folyosóján dohányzó képviselőt filmezett le. A felvételen Katona Béla szocialista képviselő is látható volt, ő egyszerűen letagadta, hogy tilosban dohányzott volna. Szanyi Tibor mostani EP-képviselőt is lencsevégre kapták dohányzás közben.

Csak segíteni akart

Kövér szerint őt csak a jó szándék vezérelte az új sajtószabályok megalkotásakor. 2011-ben, miután visszavonta az összes addig kiadott állandó parlamenti sajtóbelépőt, a Heti Válasznak azt mondta: „az, amit én szeretnék, egyáltalán nem botrányos korlátozása a sajtó működésének, csupán normális mederbe terelése”. A belépők visszavonását azzal indokolta, hogy a kilencszáz állandó belépő nem tükrözte a sajtó valós igényeit, később nagyjából százötven belépőt osztott ki. „Az évek során tapasztalni lehetett, hogy vannak olyan emberek, akik állandó belépővel járnak be a Házba bizonyos fogadásokra vacsorázni, és mellesleg semmi közük az újságírószakmához” – indokolt Kövér. Ugyanakkor jelezte, nem lesz akadálya annak, hogy a tudósítók bejussanak az épületbe, csak nem mindenki kap állandó belépőt.

Kövér a sajtó mozgásterének korlátozását már akkor is felvetette, mivel szerinte az európai és a tengerentúli gyakorlat is azt mutatja, hogy az újságírók nem mozoghatnak teljesen kontrollálatlanul a törvényhozási épületekben. Szintén 2011-ben úgy vázolta elképzeléseit: azt akarja elérni, hogy a képviselőknek csak akkor kelljen a média munkatársainak nyilatkozniuk, ha felkészültek, és vállalják is a beszélgetést. Az ügy előzménye az volt, hogy újságírók kérdéseket tettek fel a kormánypárti politikusoknak a magánnyugdíjpénztári tagságukról, és sokan csak név nélkül vállalták a beszélgetést.

Európában példátlan szigor

Volt, hogy a házelnök az Európai Parlament szabályaival példálózott, holott az EP szabályzata szerint akinek sajtóengedélye van, szinte bárhol kérdezheti a politikust. Strasbourg-ban tilos forgatni a büfékben, éttermekben és egyéb kereskedelmi célú területeken, emellett nem lehet filmre venni a biztonsági berendezésekkel ellátott területeket – különösen a bejáratokat –, és olyan részeket sem, ahová csak az EP szervezeti egységeiben dolgozók léphetnek be, és azokon a területeket is tilos kamerázni, ahol egyértelmű jelzések tiltják.

Strasbourg-ban egészen máshogy is viszonyulnak a sajtó munkatársaihoz, mint Magyarországon. Például az EP-ben külön sajtószint van, ahol számos eszköz áll ingyenesen a kollégák rendelkezésére, igyekeznek minden eszközzel segíteni a munkájukat.

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!