Értelmetlenné válhatnak a titkosító alkalmazások a kormány miatt

„A titkosításhoz használt kulcsokat a készülékeken generáljuk, és ez harmadik fél számára, külső fél számára soha nem elérhető” – magyarázta a titkosító alkalmazás működésének alapjait az Arenim Technologies műszaki igazgatója. Bár magyar fejlesztésről van szó és világszerte mintegy 30 országban érhető el, itthon csak pár ezer a felhasználók száma – bankok, vállalkozók, de sportolók és celebek is vannak közöttük.

„A hívások végpontok között épülnek fel, és csak a felhasználó, a hívás ideje alatt tudja ezeket a titkosításokat, használt kulcsokat, ezt sem a szolgáltató, sem egy harmadik fél nem ismerheti meg ezeket a kulcsokat, és ezáltal nem lehet visszafejteni ezeket a hívásokat” – emelte ki Megyeri Attila.

A kormány korábban büntetni akarta a Crypttalkhoz hasonló alkalmazásokat, most azonban már megelégedne azzal is, ha úgynevezett hátsó ajtót biztosítanának a hatóságoknak. „Egy olyan hátsó kaput beépíteni, ami csak a kormánynak vagy a nemzetbiztonsági szakszolgálatnak van ott, az lehetetlen. Az a hátsó kapu onnantól kezdve akkor ott van mindenkinek. És úgy egy biztonsági rendszert értékesíteni, hogy abban van egy gyengítés, azzal nem fogjuk a biztonságot fokozni” – mutatott rá Kun Szabolcs, az Arenim Technologies vezérigazgatója.

A cég szerint az alkalmazás jellege miatt ki tudnák szűrni a biztonsági kockázatot jelentő felhasználókat, hiszen a regisztráció névhez és bankszámlához kötött, így minden előfizetésnek nyoma van a rendszerben. Bár a törvénytervezetet még nem fogadták el, a cég vezetése abban bízik, hogy lesz lehetőségük a törvényes működésre Magyarországon.

„Egy törvény sosem olyan egyszerűen van megfogalmazva, hogy betiltják az alkalmazást vagy nem tiltják be az alkalmazást. Meg fogjuk vizsgálni, hogy mik a részletei, mi van megengedve. Hogy lehet törvényesen eljárni. Mi mindig törvényesen jártunk el, és betartottuk a jogszabályokat, ezt fogjuk tenni Magyarországon is” – emelte ki Karady György, a cég nemzetközi üzletfejlesztési igazgatója.

Aggályos, de olykor mégis indokolt lehet?

Az adatvédelmi biztos korábban aggályosnak nevezte a titkosító alkalmazások tiltását, ugyanakkor azt elismerte, hogy bizonyos esetben indokolt lehet a titkosítás feltörése. „Úgy gondoljuk, jogos igény lehet az, hogy bizonyos esetekben a titkosítást feltörjék, de amit akár az állampolgárok a magánélet védelme érdekében, akár pedig az üzleti szereplők az üzleti élet védelme érdekében meg akarnak tenni, azt generálisan tiltani, illetőleg büntetni nem lehet” – jelentette ki Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke.

Óvatosabban fogalmaz már a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár is, arról azonban nem beszél, hogy kitartanak-e a korábbi tervek mellett. „A kormánynak az a célja, hogy olyan eszközrendszert – és ez már a szakma kérdése lesz –, olyan eszközrendszer alakuljon ki, ami nem hagyja azt, hogy a magyar törvények alól, a magyar törvények alól valakik, valamilyen módon kibújhassanak, s ezt a szabályozásnak is követnie kell. Ha a technika fejlődik, akkor ezt a szabályozásnak is követnie kell” – fogalmazott Tuzson Bence.

A magyar titkosító alkalmazást kifejlesztő céget egyébként innovációs díjjal jutalmazták alig egy nappal azután, hogy a kormány bejelentette: betiltaná annak használatát.