A Kádár-korszak autónyeremény-betétkönyvéhez hasonlította a nemzeti otthonteremtési közösségek (nok) szervezésének ötletét múlt heti sajtótájékoztatóján a kancelláriaminiszter. „A sorsolás mint eszköz ezen a programon belül, mint egy szubtrópusi jelenség, amely felkeltette az újságírók érdeklődését, az tulajdonképpen a támogatás ütemezésének eszköze” – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Az OTP vezérigazgató-helyettese szerint etikátlan lenne a nokot minősíteni, ezért inkább a lakástakarék-pénztárak (ltp.) előnyeit sorolta a nokkal szemben. „Az ltp. mindenképpen biztonságosabb. A noknál a mostani szabályok szerint, ugye, 100 milliós tőkéjű – nem sok – fogyasztóicsoport-szervezőkről van szó. Az ltp. esetében az OTP tőkéje, az csak, aki ismeri a számokat, tudja, 1000 milliárdos nagyságrendről van szó. Azt gondoljuk, az ltp. esetében a biztonság sokkal nagyobb” – fogalmazott Wolf László.
A nok a lakáskasszáknak jelent versenytársat – erősítette meg a nemzetgazdasági miniszter. „Az ltp. mellett megjelennek ezek az otthonteremtési közösségek, amelyek egy másfajta lehetőséget jelentenek azok számára, akik lakáshoz kívánnak jutni. Az OTP elnökét nyilván megértem, hát ők lakástakarék-pénztárban utaznak, ez egy kialakult piac, nem ők a legnagyobbak, de ott vannak a nagyok között, nyilván azok feltűnése a piacon, ami konkurenciát jelent, az rontja az üzletet” – szögezte le Varga Mihály.
A családi otthonteremtési kedvezményben (csok) viszont az OTP is lát fantáziát. A legnagyobb hazai bank szerint az állami támogatás felpörgetheti a lakásépítéseket. „Körülbelül 3,5 milliárdnyi igénylést fogadtunk be 2016-ban az új támogatási elemből. Ebből a három gyermekesénél igénybe vehető 10 milliós támogatás közelíti a kétmilliárd forintot” – nyilatkozta Kormos Zoltán, az OTP Bank Lakáshitelek Főosztályának igazgatója.
Az ingatlanszakértő nem számít arra, hogy gomba módra nőnek ki új lakóparkok a földből. „Országos szinten úgy gondolom, hogy ez egy tízezres éves mennyiségben mérhető, nem százezres vagy milliós volumenben fog ez lakásszámhoz viszonyítva eredményeket produkálni, és ugye, több mint 4 millió lakásról beszélünk ma Magyarországon, tehát hogyha azt nézzük, hogy egy olyan intézkedésről beszélünk, ami tízezer új építésű ingatlant hozhat egy piacra, az nem elhanyagolható, de nem is egy lényegesen megváltoztató intézkedésről beszélünk” – hangsúlyozta Balla Ákos.
A szakértő hozzátette: a csokot egyelőre olyanok veszik fel, akiknek egyébként is tízmillióik vannak új lakás vásárlására vagy ház építésére.
