Mellár: A gyenge forint csak a jegybank érdeke
„A Magyar Nemzeti Banknak egészen világos árfolyam-politikája van: nincs árfolyam-politikánk.” Matolcsy György már többször világossá tette: nem érdekli, hogy milyen a forint árfolyama. Több szakértő ugyanakkor úgy vélekedik, hogy a jegybanknak a gyenge forint az érdeke. „A jegybank jelentős kamatcsökkentése és a forint gyengítése mögött más célok lehetnek. Ezzel a lépéssorozattal az MNB nyeresége növekedett, hiszen a korábbiakban hitelként fölvett eurós összegek bekerültek a jegybanki tartalékba, és amikor a külföldi adósság forintra váltása megtörtént, jelentős nyereséget tudott realizálni a jegybank, amelyet aztán törvénytelenül használt fel, mert be kellett volna fizetnie a költségvetésbe” – emelte ki Mellár Tamás.
Surányi György volt jegybankelnök pedig a Népszabadságban megjelent esszéjében azt írja: bár a jó szándék nem vitatható, az elmúlt másfél évtizedben az MNB céljai és eszközei nem szolgálták az ország gazdasági érdekeit. „Alapvető funkcióját tekintve, alapvető mandátumát tekintve a jegybank nem teljesíti a célját. A jegybank célja az évi háromszázalékos infláció. Ma nullaszázalékos infláció van, és minden ellenkező híreszteléssel szemben a nullaszázalékos infláció ugyanolyan káros, mintha három helyett hat százalék lenne” – hangsúlyozta Surányi György.
Az alacsonyabb infláció ugyanis bevételkiesést jelent az államkasszának, ahogy a gyenge forint is, hiszen az államadósságon árfolyamveszteség képződik.
A volt jegybankelnök szerint ráadásul a devizahitelek forintosítása késve történt meg, az ebből keletkező veszteségeket pedig egyoldalúan az adósok, a magyar családok és a bankok viselték, miközben az árfolyamnyereség jelentős része az MNB alapítványaiba került.
„Arra, hogy a jegybanknak nyeresége van, nincs miért büszkének lenni, hiszen az a jelentős mértékű forintgyengülésből adódik” – vélekedett Bősz Anett, a Liberálisok ügyvivője.
Az ellenzéki pártok szerint a legnagyobb probléma, hogy a gyenge forint miatti jegybanki nyereséget nem jó célokra költi az MNB. „Arról lehet vitatkozni, hogy a gyenge vagy az erős forint a jó, milyen gazdasági következményei vannak, és hogy ezeket a gazdasági következményeket mi bevállaljuk-e. De itt azt látjuk, csak arról szól, hogy az árfolyamnyeresége meglegyen a Magyar Nemzeti Banknak, és utána az alapítványokra költhesse a pénzt” – fejtette ki Staudt Gábor, a Jobbik országgyűlési képviselője.
Matolcsy Györgyöt 2013 márciusában hat évre nevezték ki a nemzeti bank elnökévé. Azóta az euróhoz képest csaknem 20, a svájci frankhoz képest 45, míg a dollárhoz képest csaknem 50 forinttal gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama.
Csaba László szerint nem lephette meg a kormányt az alacsony gazdasági növekedés. A közgazdász úgy véli, akár már az idén kisebb kiigazításra lehet szükség. Bővebben >>>
Mint ismeretes, csökkent a GDP az előző negyedévhez képest, és éves összehasonlításban is jelentősen lassult a gazdaság bővülése az év első három hónapjában. Bővebben >>>