2400 milliárd forintnyi uniós forrástól eshet el Magyarország
Hír TV
2018. június 11., hétfő 16:30, frissítve: hétfő 16:32
Az Európai Unió következő 7 éves költségvetésében a regionális és a mezőgazdasági alapok támogatását vágná vissza leginkább az Európai Bizottság. Ez az a két területet, ahonnan Magyarország a legtöbb forrást kapja, azonban azzal lehet számolni, hogy mai árakon számolva 24, illetve 21 százalékkal csökken a Magyarország számára lehívható összeg. És mivel körülbelül 1000 milliárd forinttal növelni kell a tagállami befizetést, a végső egyenleg szerint 3400 milliárd forinttal romlik a nettó egyenleg.
„A költségvetési tárgyalások folyamán rendszeresen kialakulnak csoportok, amelyek készek egymás álláspontját bizonyos estekben támogatni. Mára Magyarország abba a helyzetbe került, hogy nincs egyetlenegy támogatója sem a költségvetési tárgyalásokkal kapcsolatban az EU-n belül. Tehát nem számíthat segítségre semelyik ország részéről sem” – mondta Róna Péter, közgazdász.
Van azonban olyan terület, amelyik nyertese lehet a következő költségvetésnek. 1,26 milliárd eurót különít el az Európai Bizottság az Európai Szolidaritási Testület elnevezésű kezdeményezésnek, amelynek keretében civil önkéntes fiatalok segíthetnek katasztrófa-sújtotta területek helyreállításában, vagy a menekülttáborokban vállalhatnak feladatokat. Minderről a magyar uniós biztos számolt be.
„Közvetlen katasztrófaelhárításban nem fogjuk foglalkoztatni a fiatalokat, fegyveres konfliktusos zónákba sem küldjük őket. Négy tevékenységcsoportot kínálunk: önkéntesség szolidaritási projekteken keresztül, amelyeket maguk a részvevők kezdeményeznek. Aztán humanitárius tevékenységek támogatása, önkéntesség harmadik országokban” – mondta Navracsics Tibor.
Az előzetes jelzések szerint a csökkentő EU-támogatás hatással lesz Magyarország GDP-jére is, vagyis az uniós források mérséklődése a gazdaság számára is fékező hatást jelent, vagyis nem lesz tartható a jelenleg kalkulált 4 százalék körüli bővülés.
Az Európai Bizottság ütemezése szerint egy éven belül el kellene fogadni a következő hét éves költségvetést, erre azonban nagyon kicsi az esély, hiszen már most lehet látni, hogy a tagállamok sok pontban nem értenek egyet. Ilyen például a jogállamisági mechanizmus kérdése, vagyis hogy fel lehessen-e függeszteni egy tagállamnak juttatott támogatást akkor, ha az adott tagállam sérti a jogállami kereteket.
A Financial Times írt először arról május végén, hogy a visegrádi országok 2018-as áron számolva 37 milliárd euróval kevesebbet költhetnek az EU-s kohéziós pénzekből 2021 és 2027 között, mint az előző ciklusban. Az Európai Bizottság azzal érvel, hogy a pénzügyi válság óta átrajzolódott a leszakadó európai országok térképe, és a 2004-ben csatlakozó kelet-európai országok után most a déliekre kell jobban koncentrálni.
