Denis Barich ügyvéd a Hír Televíziónak azt mondta: az ausztrál rendőrség megvizsgálta az ügyet, és nem találtak bizonyítékot arra, hogy Zentai Károly részt vett volna az 1944-es gyilkosságban. Szerinte a magyar hatóságoknak, ha valóban ki akarták volna hallgatni Zentait, megtehették volna Ausztráliában is. Efraim Zuroff szerdai nyilatkozata, amelyben tévedésnek nevezte a legfelsőbb bíróság döntését, azt bizonyítja, hogy a nácivadász nem érti az ausztrál jogrendszert – véli Barich.
Nem adható ki
Ismert, az ausztrál legfelsőbb bíróság szerdán úgy döntött: nem adható ki Magyarországnak a háborús bűncselekménnyel gyanúsított egykori csendőrtiszt. John Griffin, Ausztrália budapesti nagykövete át is adta Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszternek azt a jegyzéket, amelyben Ausztrália hivatalosan tájékoztatja hazánkat a legfelsőbb bíróság döntéséről.
Budapest még 2005-ben kérte az ausztrál hatóságoktól a Perth-ben élő férfi kiadatását. Az ausztrál szövetségi rendőrség 2005-ben vette őrizetbe Zentait, és megkezdte ellene a kiadatási eljárást. Az ausztrál kormány 2009-ben jóváhagyta a kiadatást, de a szövetségi bíróság első fokon érvénytelenítette a döntést, arra hivatkozva hogy a „háborús bűn” vétsége a gyilkosság idején még nem szerepelt a magyar jogrendben, így Zentait nem lehet átadni a magyar hatóságoknak.
Az ausztrál kormány szerint hibás döntés született az ügyben, ezért a legfelsőbb bírósághoz fordult, amely tavaly decemberben úgy határozott, hogy a canberrai vezetés megfellebbezheti a szövetségi bíróság ítéletét.
Zentai Károly az 1950-es években vándorolt ki Ausztráliába, ahol állampolgárságot kapott. Tagadja, hogy részt vett volna a zsidó fiú megölésében, és azt állítja, hogy a kérdéses időszakban nem is tartózkodott Magyarországon.
