Ugyanazok az ellenzéki politikai erők és véleményformálók, akik azt állítják, a mai kormány megszüntette a jogállamot, a jogállam időszakos felfüggesztését ígérik győzelmük esetére, hogy úgymond helyreállítsák a jogállamot. Mit gondol a jelenségről?
Ebben jókora ellentmondás van. A baloldal számára az a jogállam, ahol ők vannak hatalmon, ahol feladják az ország nemzeti és gazdasági szuverenitását és ahol a migránsokat akadály nélkül betelepítik. Mintha semmi sem volna drága nekik, hogy a hatalmat megszerezzék és meg is tartsák, illetve hogy visszaforgassák az idő kerekét.
A baloldalon Gyurcsány és Gyurcsányné árnyékában ugyanazok sorakoznak, akik egyszer már tönkretették az országot,
tömeges munkanélküliséget, eladósodást, szegénységet okoztak, a múlt dörömböl a kapukon. A jogállam majdani „pillanatnyi megállításának” egyre gyakrabban hangoztatott kívánalma – többek között Gyurcsány Ferenc, Fekete-Győr András, Jakab Péter pártvezetők, Fleck Zoltán jogszociológus, Bárándy Péter volt MSZP-s igazságügyi miniszter által – azt is mutatja: a legvérmesebb választási reményük az egyszerű többség megszerzése 2022-ben. Kétharmad megszerzésével nem számolnak, viszont szeretnének kétharmados többséget igénylő ügyekben kényük-kedvük szerint dönteni. A magyar emberek eddig is átláttak rajtuk, és bízom benne, hogy ezután is így lesz: a baloldal bevándorláspárti és nemzetellenes politikája végképp tönkretenné Magyarországot. Gyurcsány és a baloldali front mögött valójában a bevándorláspárti európai baloldal, a Soros-hálózat és a külföldi spekulánsok diktálnának újra.
Nem túlzás attól tartani, hogy 2022-es győzelmük esetén a „NER lebontására” egy kormányzati pozícióból előidézett polgárháborús helyzettel segítenének rá? Igaz, Gyurcsány Ferenc erre utalt a Zoomolj Ferivel című videójában: „Abban hiszek, hogy elő lehet állítani egy olyan helyzetet, ahol elég erős népakarat van ahhoz, hogy megszakítsuk a történelmi-politikai időt egy pillanatra…”
Árulkodó ez az „elő lehet állítani egy olyan helyzetet” szöveg. A baloldal soha nem riadt vissza erőszakos, manipulatív módszerektől, hogy a hatalmat megszerezze vagy megtartsa. A különleges jogrend bevezetésének kísérlete, egy felülről szervezett provokációsorozattal sajnos benne van a pakliban. Tekintsünk el az 1990-es taxisblokádtól, amit ellenzékből szerveztek, és mondjuk csak azt, a balliberálisok bajkeverésben nagymestereknek bizonyultak már az első Orbán-kormány után is. Ha visszagondolunk a 2006 őszi eseményekre, amikor például a tévészékház ostroma úgy zajlott le, hogy a közvetlen közelben állomásozó, jól felszerelt rendőri erők nem kaptak utasítást a beavatkozásra. 2006. október 23-án már nagyon kétélű volt az erőszak általuk használt fegyvere, de Gyurcsány abba is belevágott. Akár ilyen áron is készek arra, hogy szétverjék azt a társadalmi berendezkedést, amely az országban gazdasági fellendülést hozott, az embereknek nyugodt körülményeket biztosított.
A jogászt kérdezem most: megoldható, hogy valakik „egy pillanatra” megszakítsák a történelmi-politikai időt? Valóban felfüggeszthető a magyar jogrendszer működése?
Ilyen lehetősége senkinek nincsen, az Alaptörvény tartalmazza, hogy mikor lehet eltérni a rendes jogrendtől. Most kicsit egy ilyen időszakban vagyunk a járvány miatt. De még háború esetén is meg van szabva, hogy mennyiben, milyen feltételek mellett lehet eltérni, ki mit tehet egy ilyen helyzetben. A játéktér adott, a játékszabályok pedig világosan le vannak fektetve. Mint a sakkban, ahol meg van határozva a mezők száma, és hogy a két játékos hogyan tud lépni a figurákkal.
A bástyával nem lehet futót játszani, a gyaloggal se lehet huszárt.
A baloldal hozzáállását egyébként jól mutatja az is, hogy meghatározó szereplőik, ideológusaik azt vallják: amíg őket már nem, addig mindenki mást köt az a rendszer, amit ők a maguk részéről félretolnának.
Nem csak politikusok, a szellemi holdudvar is beszállt. Az ELTE ÁJK egyetemi tanára, Fleck Zoltán már tavaly nyáron így írt: „Nagy valószínűséggel egy ’22-es ellenzéki győzelem után időlegesen le kell mondanunk a jogállam tiszta érvényesüléséről. De ez soha nem volt másként rendszerváltozáskor, nagy forradalmak után.”
A forradalom emlegetése megint csak egy megszervezett zűrzavarra utalhat, amelynek folyományaként netán törvényesnek állíthatnák be a törvénytelent, rendszerváltozásnak a posztkommunista, neoliberális, illetve a birodalmi törekvéseknek megágyazó visszarendeződést. Az ideológusi szerepkörben tetszelgő Fleck Zoltán a bíróságok működését is gyakran kritizálja, azt feszegetve, hogy ha nem lesz kétharmaduk, akkor mit lehetne majd tenni. Hadd jegyezzem meg: nem emlékszem, hogy az 1990-es rendszerváltás idején bármit is felfüggesztettek Magyarországon. Fleck viszont ezt tenné az Alaptörvénnyel, az intézményrendszerrel. Úgy beszél, mintha vérben-fájdalomban, könnyben fogant változást igényelne a politikai helyzet, és nekik egyfajta jótékony szándékú rombolásban kellene gondolkodniuk, hogy az általuk megálmodott szép világot fel tudják építeni. Egy olyan, szerintük „tiszta jogállami struktúrát”, amelyben Soros György mondhatja tollba az új alkotmányt.
A teljes interjú ITT olvasható.
