Globális összefogás jött létre az ENSZ égisze alatt a múlt hét végén a Covid–19-járvány elleni oltóanyagok, tesztek és kezelések fejlesztésének felgyorsítására és a majdani egyenlő hozzáférés biztosítására. Az António Guterres ENSZ-főtitkár által a világtörténelem legnagyobb közegészségügyi kihívásának is nevezett pandémia közepette feltétlenül bizakodásra ad okot, hogy soha nem volt még példa a világon olyan kutatói és fejlesztői összefogásra, mint a jelenlegi helyzetben.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) emellett január óta több száz intézmény kutatóival dolgozik együtt oltások kidolgozása és tesztelése, a klinikai vizsgálatok szabványosítása, valamint a kutatások összehangolása érdekében. A szervezet emellett koordinálja a Covid–19 elleni négy potenciális gyógyszerjelölt biztonságosságának és hatékonyságának globális vizsgálatát.
Már tesztelnek oltóanyagokat
Azzal, hogy január 10-én a kínai tudósok közreadták az új típusú koronavírus genomszekvenciáját, lehetővé vált az oltások, illetve a terápiák fejlesztése.
Jelenleg több mint száz, az új koronavírus elleni oltóanyagon dolgoznak világszerte, közülük hat már a klinikai tesztek stádiumában van
– közölte Seth Berkley, a Globális Oltóanyag- és Oltási Szövetség (GAVI) főigazgatója múlt pénteken. A főigazgató szerint globális irányításra van szükség a megfelelő oltóanyag kiválasztásához és előnyben részesítéséhez, a „győztes” vakcina kiválasztása előtt fel kell futtatni a világméretű gyártási kapacitást is. Ebben együttműködnek a Világbankkal is.
A múlt héten először Nagy-Britannia adta hírül, hogy az Oxfordi Egyetem oltóanyagot fejlesztett ki az új típusú koronavírus ellen, a vakcina emberi tesztelése a héten kezdődik. A brit egészségügyi miniszter akkor elmondta, hogy az oltóanyagot múlt csütörtöktől kezdik kipróbálni önkéntes jelentkezőkön. Az Oxfordi Egyetem mellett az Imperial College London is dolgozik a vakcina kifejlesztésén. Matt Hancock egészségügyi miniszter, aki korábban maga is átesett a fertőzésen, közölte: a két egyetemnek a kormány 42,5 millió fontot (több mint 17 milliárd forintot) juttat a klinikai próbák finanszírozására.
Szintén a múlt héten adta ki az engedélyt az első németországi fejlesztésű, koronavírus elleni oltóanyag emberi tesztelésére a szövetségi szakhatóság. A mainzi központú BioNTech és a Pfizer amerikai gyógyszeripari vállalat közös klinikai vizsgálatában nagyjából kétszáz, 18 és 55 év közötti egészséges önkéntesen tesztelik a hatóanyagot. Hatékonysága és biztonsága mellett azt is vizsgálják, hogy mekkora adag szükséges belőle. Állítólag egyes amerikai laboratóriumokban is közel állnak az oltóanyag kidolgozásához, erről Donald Trump amerikai elnök számolt be a napokban. A világ nagy gyógyszergyárai között egyébként példa nélküli most az összefogás, a brit GSK és a francia Sanofi például közösen kezdett vakcinafejlesztésbe.
A gyógyszeripari óriások reményei és tervei szerint a vakcina 2020 második felében léphet a klinikai vizsgálatok fázisába, és amennyiben azok sikerrel járnak, 2021 második felében elérhetővé válhat az oltóanyag.
Több mint hatszáz gyógyszervizsgálat
A koronavírus okozta Covid–19-megbetegedés ellen jelenleg három fő irányban folyik gyógyszerkutatás a világ számos pontján. Az első csoportba olyan szerek tartoznak, amelyek megakadályozzák a vírus replikációját (az örökítőanyagának másolását). Ezek között vannak a HIV, a malária vagy éppen az influenza elleni gyógyszerek. A másik potenciális gyógyszerkörbe azok a gyulladásgátlók tartoznak, amelyek az immunrendszer túlterhelése miatti tüdőgyulladás kezelésére alkalmasak. A vizsgálatba vont terápiák harmadik csoportját az antitestalapú kezelések jelentik, amelyek származhatnak a fertőzésből gyógyult betegek vérplazmájából, illetve új gyógyszerfejlesztésekből.
Az Egészségügyi Világszervezet létrehozott egy Nemzetközi Klinikai Kísérleti Nyilvántartási Platformot, amelynek feladata annak biztosítása, hogy a teljes kutatási anyagok elérhetők legyenek az egészségügyi döntéshozatalban a résztvevők számára. Ez javítja a kutatás átláthatóságát és erősíti a tudományos bizonyítékok megalapozottságát, értékét. Az Egészségügyi Világszervezet adatbázisa szerint világszerte több mint 130 molekulával hatszázat meghaladó vizsgálat zajlik, ezek között régi és új vegyületek egyaránt szerepelnek.
Annak érdekében, hogy a különböző laboratóriumokban folyó kutatásokat összehangolják, a WHO néhány hete nemzetközi klinikai vizsgálatot is indított. A Szolidaritás elnevezésű projektben négy kezelési lehetőséget hasonlítanak össze, hogy megbecsüljék azok relatív hatékonyságát a Covid–19-re. Ennek érdekében több országban egyszerre folytatnak vizsgálatokat ugyanazokkal a hatóanyagokkal, önkéntes betegek bevonásával.
A gyógyszerfejlesztés ezzel évekről hónapokra rövidülhet, és kiküszöbölik annak a kockázatát, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő bizonyíték a lehetséges kezelések relatív hatékonyságának meghatározásához.
Eddig már több mint száz ország csatlakozott a projekthez, amelyben tesztelik az ebola kezelésében, valamint a MERS és a SARS esetében is ígéretesnek tűnt Remdesivirt, az AIDS kezelésére alkalmazott két, retrovírus elleni szert, a Lopinavirt és a Ritonavirt, amelyeket interferon-bétával kombinálva adnak a pácienseknek. Ezenkívül kísérleteznek a malária és súlyos autoimmun betegség kezelésére használt hidroxi-klorokinnal, illetve klorokinnal. A WHO ugyanakkor figyelmeztet:
egyik szer alkalmazása sem javasolt a Covid–19 esetén addig, amíg nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték a hatékonyságra és a biztonságosságra.
Az óvatosság nagyon is indokolt, elég, ha csak a sokáig rendkívül ígéretesnek tartott Remdesivirre gondolunk. Ezt a vírusellenes hatóanyagot az amerikai Gilead Sciences fejlesztette ki az ebola- és a Marburg-vírusfertőzések kezelésére, majd ezt követően rájöttek, hogy más RNS-vírusok ellen is mutat antivirális aktivitást. Az első klinikai tesztek még igen biztatóak voltak az új koronavírussal fertőződött betegek kezelésében, végül a vizsgálatot a mellékhatások miatt korán leállították. A kaliforniai cég be is jelentette, hogy a Remdesivir az első kísérleteknél kudarcot vallott, ugyanakkor kiemelte: az első minták túlságosan kis számúak ahhoz, hogy hasznos eredményekre lehessen következtetni, majd leszögezte azt is, hogy az első kísérletek alapján a szer jótékony hatással lehet azokra a Covid–19-ben szenvedő betegekre, akiknél még a kór kezdeti szakaszában kezdik meg a kezelést.
Ellentmondásos eredmények születtek eddig a klorokinnal, illetve a hidroxi-klorokinnal is, amelynek hazánk jelentős exportőre, de a helyzetre tekintettel jelenleg tilos a kivitele. A hatóanyagot amerikai és francia vizsgálatok is eredményesnek találták a koronavírus okozta tüdőgyulladásos betegek kezelésében, ám egy dán–holland–brit szakértői csoport arra a következtetésre jutott, hogy a bizonyítékok az „említésre alig méltó” kategóriába tartoznak.
Mindezeken túl minden lehetséges hatóanyagot igyekeznek bevetni a koronavírus okozta megbetegedés ellen, egy izraeli kutató például egy innovatív „habterápiát” fejlesztett ki az akut, diffúz tüdőkárosodás okozta légzési elégtelenség kezelésére, ami az egyik vezető halálok a Covid–19-betegek körében. Ausztrál kutatók pedig arról adtak hírt, hogy egy parazitafertőzés kezelésére használt olcsó gyógyszer – laboratóriumi környezetben – kevesebb mint 48 órán belül megölte a Covid–19-et okozó koronavírust.
Ígéretesnek tűnő hazai innovációk
Elsősorban a koronavírus elleni hazai fejlesztésű gyógyszer tesztelése miatt bír nagy jelentőséggel, hogy még március közepén elsőként a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) Kiss Zoltán vezette Nemzeti Biztonsági Laboratóriumában sikeresen izolálták a koronavírust. Ez azt jelenti, hogy szaporítani tudták a kórokozót, így elegendő áll majd rendelkezésre belőle a különféle kutatásokhoz, egyebek mellett a gyógyszerfejlesztéshez.
Magyarországon a kezdetektől egy olyan hatóanyagban gondolkodnak a kutatók, amely a vírust semlegesíti, a megfertőződött sejteket pedig az immunrendszerhez hasonlóan elpusztítja, sőt néhány hétig megelőző védelmet is nyújt. A kétkomponensű, fehérjealapú készítményen megfeszített erővel dolgozik a Kacskovics Imre, az ELTE Természettudományi Kar Immunológiai Tanszékének dékánja vezetésével alakult konzorcium. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) égisze alatt működő konzorcium tagja a Richter, amely már hozzákezdett a gyógyszerfejlesztéshez, és a tervek szerint június közepén meg tudják termelni azt a mennyiségű gyógyszerhatóanyagot, amit már különféle vizsgálattal tesztelni lehet. Egy interjúban Kacskovics Imre arról beszélt, hogy
ha minden rendben megy, és nincsen különösebb fennakadás, akkor a gyógyszer 16-18 hónap múlva készülhet el.
Az európai és a hazai hatóságnak kell engedélyeznie a klinikai vizsgálatát, ami a világjárvány miatt rövidebb lesz az átlagosnál.
Egy másik hazai fejlesztéssel kapcsolatban is jó hírek érkeztek a napokban: a koronavírusos betegek tüneteit enyhítő kísérleti vérplazma-terápián dolgozó vállalati-egyetemi kutatócsoport akár már a héten elkezdheti beadni a szérumot. A minél hatékonyabb kezelés érdekében a vírusfertőzésen már átesett, a védettségüket megosztani hajlandó újabb vérplazmadonorokat keresnek. A súlyos betegek vérében kialakuló túlzott immunreakció, az úgynevezett citokinvihar egészséges szérum hozzáadásával gátolható. Ha a szérumot a fertőzésből kigyógyult ember adományozza, a vér magas ellenanyagszintje miatt a kezelés még hatásosabb lehet. Ugyancsak a koronavírusos megbetegedés tüdőt érintő szövődményeinek kezelésében segíthet a magyar kutatók vizsgálatai szerint egy már régóta piacon lévő antidepresszáns. Erre vonatkozóan egy gyógyszerfejlesztő startup végez kutatásokat, szabadalmukról Fekete Andrea, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika adjunktusa, a cég társalapítója és vezetője számolt be nemrég.
Jakab Ferenc, a magyarországi koronavírus-kutatócsoport vezetője pedig az ITM múlt heti online konferenciáján arról adott tájékoztatást, hogy
a magyar kutatók jelenleg több mint 310 hatóanyagot tesztelnek, ezekből 226 újonnan szintetizáltat, és naponta 10–30 új vegyületet vonnak be a vizsgálandó körbe.
A maláriaellenes hidroklorokinnal kapcsolatban ő is aggályait fejezte ki, mint fogalmazott: „ez nem egy vitamin”, bár ez az egyik legígéretesebb szer, azonban súlyos mellékhatásai vannak. A hatóanyaggal végzett vizsgálatok eredményei is nagyon ellentmondásosak, de azért a hidroklorokinnal kombinációs szerként lehet egy jól megtervezett és szigorúan szabályozott klinikai vizsgálatot indítani.
Egy másik potenciális ellenszer lehet a Favipiravir, amelynek elkészült itthon az első 200 milligrammja, és ha minden jól megy, 2020 júniusára 10 kilogramm hatóanyagot tudunk belőle gyártani, ami 30 ezer kapszulányi gyógyszerre elegendő, majd egy hónapra rá további újabb 10 kilogrammot. Az itthon Avigan néven ismert szerből április elején 400 ezer tabletta érkezett Magyarországra Kínából, miután kiderült, hogy Kínában eredményesen használták a Covid–19-betegeknél. A klinikai vizsgálatok ezzel a szerrel is elindulhatnak, a vizsgálati eljárásrendet most dolgozzák ki – tette hozzá. Új vegyületeket is tesztelnek, mondta Jakab Ferenc, amelyek között biztosan lesz, amelyik beváltja a hozzá fűzött reményeket, és azzal is el lehet majd indulni a gyógyszerfejlesztés irányába.
