A november 28-án életbe lépett intézkedést azután vezették be az ország 10 megyéjében, hogy az orosz haditengerészet lefoglalt 3 ukrán hadihajót az Azovi-tengerhez vezető Kercsi-szorosban. A hajók legénységét őrizetbe vették. A két ország egymást tette felelőssé az esetért. Moszkva szerint az ukrán hajók engedély nélkül akartak átkelni a szoroson, míg Kijev azzal érvel, hogy az átkelő közös irányítás alatt áll, ezért engedélyre sem volt szükségük. Ukrajna a hadikészültség mellett korlátozta az orosz állampolgárok határátkelési jogát is.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megerősítette felderítésünk információt, miszerint (a szakadár ellenőrzés alatti) Luhanszk körzetében Grad rakéta-sorozatvetőket észleltek, továbbá növelték a tüzérségi fegyverek számát, és a harckocsikat sem vonták hátrébb. Nem csökkent Oroszország katonai jelenléte az Azovi-tengeren sem
– szögezte le az ukrán elnök.
A 30 napra bevezetett hadiállapot megszüntetését jelentette be az ukrán elnök. Petro Porosenko azután rendelte el az intézkedést 10 ukrán tartományban, hogy novemberben 3 ukrán hadihajót lefoglalt az orosz haditengerészet az Azovi-tengerhez vezető Kercsi-szorosban, a legénységet pedig őrizetbe vették. Az orosz katonai hatóságok szerint az ukrán hajók engedély nélkül akartak átkelni a szoroson, Ukrajna azonban egy nemzetközi egyezményre hivatkozva azt állítja, nem volt szükség engedélyre.
Határozottan hangsúlyozom, hogy Ukrajna továbbra is használni fogja az azovi kikötőit, beleértve a haditengerészet járműveit is. Az igazság a mi oldalunkon áll, ugyanígy a törvény és a nemzetközi jog is, minket támogat a nemzetközi közösség, mi pedig minden diplomáciai eszközünket fel fogjuk használni
– közölte Porosenko.
A hadiállapottal egyidőben Kijev a harcképes korú orosz férfiak számára megtiltotta a belépést Ukrajna területére, emellett megerősítették az orosz-ukrán határ, valamint az atomerőművek és a kikötők védelmét is. Az ukrán vezérkari főnök szerint augusztus óta tapasztalható orosz készültség a határvidéken, ez pedig mára a Krím-félsziget 2014-es elcsatolása óta a legnagyobb katonai fenyegetést jelenti Ukrajna számára.
