A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója rámutatott, hogy az Európai Unió a 2015-ös bevándorlási hullám elindulása óta ellenzi azt a migrációs politikát, amelyet a magyar kormány a társadalom döntő többségének támogatásával kialakított.
Mint mondta, mind a határzár és annak komponensei, mind pedig a jogi határzár hatékonynak bizonyult. "Ugyanakkor szüntelen politikai támadásoknak vagyunk kitéve Soros Györgynek és az általa finanszírozott szervezeteknek, valamint azoknak a bevándorláspárti erőknek, amelyek nem jó szívvel nézik, hogy Magyarország megvédi a saját és az EU határait. Ezt jelzik a különböző kötelezettségszegési, bírósági eljárások, valamint legutóbb a Frontex (Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség) magyarországi kivonulása is - tette hozzá, megjegyezve, hogy Magyarország 2015 óta a határvédelmi intézkedésekre több mint ötszázmilliárd forintot fordított.
Bakondi György nem hisz abban, hogy az EU bevándorláspárti elképzelései megváltoznának. "Azonban azt is lehet látni, hogy számos európai ország migrációs politikájában változások mennek végbe. Legutóbb például Dánia közölte: idén nem kívánnak befogadni bevándorlókat, mert számukra a nemzeti identitás, a szuverenitás védelme fontosabb."
Felidézte, hogy a pandémia első hullámában, a határátlépési szigorításoknak köszönhetően kissé lelassult az illegális bevándorlás a balkáni útvonalon, azonban tavaly nyáron visszaálltak a korábbi állapotok, most pedig ismét komoly a nyomás. 2021-ben már több mint nyolcezer illegális bevándorló próbált betörni az ország területére. Emellett idén a hatóságok több mint száz embercsempészt fogtak el.
A többi migrációs útvonalról szólva elmondta, hogy elsősorban a Spanyolországba tartó folyosókon tapasztalható növekedés: a Kanári-szigeteken tavaly például kilencszáz százalékos volt az emelkedés. De a most lemondott olasz kormány migrációs politikai fordulata ismét lehetővé tette, hogy az embercsempész- és civil szervezetek által bérelt hajók tömegével juttassák be Európába az illegális bevándorlókat Észak-Afrikából.
MTI
