Matolcsy György még nemzetgazdasági miniszterként nem véletlenül hangsúlyozta 2010-ben, hogy el kell indulni a pénzügyi függetlenség felé.
A Fidesz–KDNP-kormány alatt 2010-től újra csökkenő pályára állt az államadósság, amelynek a szerkezete is egészségesebbé vált. Nem mindegy ugyanis, hogy külföldieknek vagy hazai befektetőknek tartozik az állam. Az sem mindegy, hogy az adósság devizában vagy forintban áll fent. Az adósság csökkentését a koronavírus-járványból kialakult válság megakasztotta, de ez így történt a többi országban is. Ez viszont nem változtatott azon a tényen, hogy a külső kitettség, az ország pénzügyi sérülékenysége csökken.
Varga Mihály pénzügyminiszter a minap jelezte, a számok nem hazudnak: „Az elmúlt tíz év eredménye, hogy jelentősen csökkent az ország külső eladósodottsága. A trendet a koronavírus-válság sem törte meg. Magyarország fél évszázados adósi pozíció után nettó hitelezővé válhat a külfölddel szemben. A vállalatok, a bankok, a családok és az állam külföldi szereplőkkel szembeni hiteltartozásának és követelésének egyenlege néhány év múlva lenullázódhat. Mindez azt jelenti, hogy az ország sérülékenysége csökken, a külső egyensúlya pedig javul.”
A kedvező folyamat a jövő évi költségvetésben is tetten érhető. Kijelenthető: a magyar állampapírok helyzete stabil, amit az államadósság hitelbesorolása is mutat. A 2022-es büdzsét rögzítő törvény leszögezi: a nettó állampapír-kibocsátást, -értékesítést részben a jelentős hazai (lakossági) megtakarítás biztosítja, valamint a járvány okozta gazdasági nehézségek leküzdésére szerepet kap a külföldi finanszírozás is, a devizaadósság aránya azonban továbbra is alacsony marad az összes adósságon belül. Az államadósság-kezelési stratégia célkitűzése a jogszabály szerint, hogy 2022-ben is megőrizze az elmúlt években elért stabil finanszírozási helyzetet, amelynek a részeként változatlanul négy fő cél érvényesül. Egyrészről az államadósság GDP-hez viszonyított arányának a fokozatos csökkentése, másodsorban a devizaadósság részarányának alacsonyan, a tíz-húsz százalék közötti sávban tartása, harmadsorban a lakosság részvételének a növelése az államadósság finanszírozásában és végül az államadósság futamidejének növelése folytatódik.
Az elmúlt években a járvány ellenére is gyorsan nőtt a lakosság befektetése állampapírba, így a kezében lévő állomány 2023-ra kitűzött 11 ezer milliárd forintos határának az elérését tartalmazó középtávú célkitűzés teljesül.
Jövőre a hiány és a lejáró adósság finanszírozását döntően forintkibocsátásokkal oldja meg a kormány, de a pandémia következtében átmenetileg emelkedő finanszírozási igény miatt a korábbinál nagyobb szerepet kap a devizafinanszírozás is. A központi kormányzat hiányának és a lejáró forintadósságnak a finanszírozását legnagyobb részt piaci és lakossági állampapír-kibocsátások biztosítják.
A Pénzügyminisztérium a törvény indoklásában felhívta a figyelmet arra, hogy a lakossági állampapír-állomány jelentős hányadát a 2019-től értékesített sávos, fix kamatozású, ötéves futamidejű lakossági állampapír, a Magyar Állampapír Plusz képezi, továbbá tekintélyes arányt képvisel a változó kamatozású Prémium Magyar Állampapír is. A megnövekedett lakossági állomány mellett a korábbi évekhez képest egyre kisebb a rövid lejáratú lakossági állampapírok aránya. A közvetlenül a lakosságnak értékesített állampapírok növelik a belföldi befektetői bázist, és megbízható finanszírozást jelentenek az államnak. Ráadásul jövőre a korábbi évekhez képest jelentősen alacsonyabb lesz a devizalejáratok összege, miután nem jár le nemzetközi devizakötvény.
Grafika: Magyar Nemzet/MNB
Magyar Nemzet
