Imádnivaló fotót kaptunk egyik kedves olvasónktól. A képen Ungváry Krisztián balliberális „sztártörténész” egy tavaly szeptemberi Facebook-bejegyzése látható, amelyet egy náci világháborús ereklyék adás-vételével foglalkozó csoportban osztott meg. Ungváry a következő szöveget tette közzé:
"Eladó a fotókon látható SA [Sturmabteilung, „rohamosztag” – P.T.] Dienstrock W für politische Leiter. A darab teljesen hibátlan, szinte újszerű és garantáltan EREDETI. Lásd a benne található szabócédulákat is. A tartozékok közül megvan az eredeti karszalag valamint egy szalagsáv. Egy gombja hiányzik és hiányoznak a Kragenspiegelek [hajtókák – P.T.] is. Ára 350 euró. Megtekinthető a II. kerületben előre egyeztetett helyszínen és időpontban. Válaszokat magánba kérek."
A szöveg mellett Ungváry több képet is közzétett az áruba bocsátott náci relikviáiról, az egyiken Ungváry horogkeresztes karszalagos zubbonya látható, egy másikon a birodalmi sasos kitűzője. Figyelemre méltó, ahogyan Ungváry nagybetűkkel kihangsúlyozta a náci egyenruha eredetiségét. Egyébként az egész hirdetés szövege, annak hangvétele azt a benyomást kelti az emberben, mintha nem először árulna efféle „tiltott gyümölcsöket” – persze, ez csak afféle megérzés, nem bizonyosság.
Az olvasónktól kapott képről kiderül, hogy Ungvárynak végül sikerült eladnia a portékáját, amit hozzászólásban jelzett is a csoporttagoknak. A meghirdetett 350 euro egyébként az akkori (tehát tavaly szeptemberi) forint–euro-árfolyamon körülbelül 110-120 ezer forintos bevételt jelenthetett a balliberális „sztártörténésznek”.
Mi az az SA?
Az SA a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt paramilitáris szervezetének, a Sturmabteilungnak (magyarul: „rohamosztag”) a rövidítése. Az SA kulcsszerepet játszott Adolf Hitler és a nácik 1933-as hatalomra jutásában, a politikai ellenfelek elleni erőszakos támadásokban. A hatalomátvétel után Hermann Göring, a politikai rendőrség főparancsnoka rövid ideig amolyan „segédrendőrségként” használta az SA-t, ám 1934 nyarán a „hosszú kések éjszakáján” Hitler parancsára az SS (Schutzstaffel, azaz „védőosztag”) és a Gestapo (titkosrendőrség) meggyilkolta az SA vezetőit, köztük Ernst Röhmöt. Onnantól az SA elveszítette korábbi jelentőségét.
Nos, ennek a náci terrorszervezetnek az egyik, politikusoknak való uniformisát árulgatta Ungváry Krisztián történész az interneten a legnagyobb nyugalommal. Mintha csak a kinőtt zokniját vagy a kinyúlt pólóját bocsátotta volna áruba – nem pedig a XX. század egyik legtöbb áldozatot követelő diktatúrájának félelemkeltő relikviáját…
Egészen elképesztő cinizmus ez. Különösen egy olyan embertől, aki történészként előszeretettel osztja a súlyos jelzőket XX. századi magyar politikai vezetőkre vagy éppen jelenkori vitapartnereire. (Lásd: ahogyan legutóbb a szabadkőműves-vitában nemes egyszerűséggel a „szellemi alvilágba” sorolta Szakács Árpádot.)
Arra sem árt emlékezni, hogy a nagy nyilvánosság számára teljesen ismeretlen embereket is tettek már partvonalra, rúgtak ki állásukból azért, mert náci egyenruhával kerültek kapcsolatba. Például Kosaras Péter Ákos hadtörténészt 2008-ban azért hurcolta meg a balliberális sajtó, mert egy hagyományőrző táborban egy történelmi játék kedvéért fölvett egy SS-egyenruhát. Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke akkor azt közölte: az oktatási jogok miniszteri biztosához fordulnak az eset miatt, és sürgős választ várnak tőle. Miklósi elfogadhatatlannak nevezte, ha egy tanár kirekesztő módon, kirekesztő szellemben tanít, és különösen aggályos ez egy történelemtanár esetében. (Ugyanarról a Miklósiról van szó, aki a közelmúltban azt kifogásolta, hogy az új Nemzeti alaptanterv túl hazafiasra sikerült…) Kérdés, Ungváry egyenruha-botránya miatt is aggódik-e majd Miklósi László. (Nagy tétben fogadnék rá: nem fog.) Továbbá azt is tűkön ülve várom, hogy a máskülönben mindig éber Mazsihisz most megszólal-e…
A nácizmus nagy szakértője
Ungváry Krisztián a nácizmus nagy szakértője, már amennyiben hihetünk a balliberális sajtónak. Kis túlzással: ő dönt élet és halál, bűn és bűntelenség, tudomány és tudománytalanság kérdésében. Pár hete például egy háromfős, Ungváryval fölálló bizottság mondta ki, hogy a hegyvidéki turul-szobrot el kell bontani, mert egyesekben rossz érzeteket kelt, kegyeletsértő. Punktum.
Pár napja pedig László Imre Hitler-laudációja nyomán kérték föl véleményalkotásra Ungváryt, aki az alábbiakat bírta előadni:
Egyrészt nem ismerjük a kontextust és ennek hiányában ez az egész kijelentés nem értékelhető. Másrészt attól, hogy egy diktatúra totális és bűnöző, nem biztos, hogy minden intézkedése is az. Harmadrészről a DK-ról ugyan sok mindent el lehetett eddig is mondani, de ez nem az a párt, amelyik antiszemita íróknak állít szobrot és rendre szélsőjobb kontextusba rendelkezik. Ezért nem érdemes a kijelentéssel különösebben foglalkozni, mivel nem áll mögötte társadalmi veszélyesség.
A tömény cinizmuson Ungvárynál már meg sem lepődünk. A nácikelengye-árusítás tükrében viszont némileg más megvilágításba kerül az egész. Helyére kerülnek a mozaikok. A slusszpoén pedig az lenne, ha most László Imre Hitler-szakértő kelne Ungváry Krisztián egyenruhagyűjtő védelmére…
