A Központi Nyomozó Főügyészség vezetőjét, a rendészeti államtitkárt és az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetőjét is kérdezték a Simon-ügyről a képviselők. Simon Gábort 2014. február 18-án hallgatta ki gyanúsítottként a Központi Nyomozó Főügyészség, de a napokban kiderült: csak november 17-én vették jogerősen zár alá a volt képviselő külföldi bankszámláján parkoltatott 250 milliós, ismeretlen eredetű vagyonát. Az ügyészség azt mondja, Simon Gábor kihallgatása után kezdeményezték a bankszámla ideiglenes zár alá vételét, így a szocialista párt volt elnökhelyettese ekkortól már nem juthatott hozzá pénzéhez. A teljes zárolás a jogsegélykérelmek miatt csúszott. „A bécsi államügyészség rendkívüli gyorsasággal, egy héten belül 2014. február 24-én befagyasztotta a kért vagyont és elrendelte a kért vagyonrész lefoglalását, ez lényegében azt jelenti, hogy 2014. február 24-től biztosítva van a fedezet egy esetleges későbbi vagyonelkobzással érintett vagyonrésszel kapcsolatban” – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője.
Az azonban Németh Szilárd szerint a nemzetbiztonsági bizottság ülésén sem derült ki, hány számlája volt Simon Gábornak, ahogy az sem, ha zárolták a vagyonát, miből fizette vissza a 128 milliós adóhátralékát. Az ügyészség a nyomozás érdekeire hivatkozva nem adott erről tájékoztatást.
A nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke szerint az biztos, hogy nem a szocialisták fizették ki Simon 128 milliós adóhátralékát.
– Adótartozás visszafizetésében a szocialisták segítettek?
– Ezt kizártnak tartom, erre az elnök úr válaszolt már.
– Miért tartja kizártnak?
– Mert a szocialista pártnak nincs köze ehhez az adótartozáshoz és nincs köze a Simon-ügyhöz.
A testület a jelentés után dönt arról, hogy felállítanak-e egy ténymegállapító bizottságot az ügyben. A Simon Gábor ellen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt indított nyomozás határidejét 2015. március 14-ig meghosszabbította az ügyészég.
