Hamarosan az Országgyűlés elé kerülhet a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat – jelentette be a Magyar Időknek nyilatkozva Trócsányi László igazságügyi miniszter.
A szombati lapszámban megjelent interjúban úgy fogalmazott: a mostani jogalkotási folyamat több mint egyszerű igazságügyi reform, az átalakítás az 1990-es évek óta tartó alkotmányos fejlődés utolsó fejezete. Kijelentette: a kormány a jogállamiság védelme, az állampolgárok jogvédelmének erősítése felé tesz óriási lépést az új bírósági rendszer kialakításával, s a szándéka az, hogy teljessé tegye a jog uralmát a közigazgatás fölött.
Trócsányi László azt mondta: „a hazai és az Európából érkező politikai jellegű támadásokat azért is érzem visszásnak, mert az új bírói rendszer kedvezőbbé teszi a különféle hatóságokkal pereskedő állampolgárok helyzetét".
A miniszter emlékeztetett arra, hogy a kormány nemrégiben fogadta el a közigazgatási bíróságok kialakításáról szóló koncepciót, eszerint az új, kétszintű fórumrendszer 2020. január elsején kezdi meg tevékenységét. Az első szinten nyolc közigazgatási törvényszék lesz, ilyen fórum dolgozik majd Budapesten, Pécsett, Győrben, Szegeden, Debrecenben, Veszprémben, Miskolcon és Pest megyében. A második szint a Közigazgatási Felsőbíróság lesz, amely fellebbezési és felülvizsgálati ügyeket tárgyal majd.
A közigazgatási bíróságokon lehet majd jogorvoslatot kérni a hatóságok határozatai ellen például az adó- és az építési ügyekben, a közbeszerzések kapcsán vagy a választási, a népszavazási és a gyülekezési jogvitákban. „Itt lehet megtámadni az úgynevezett kvázi jogszabályokat is, tehát azokat a normákat, amelyek nem jogszabályok ugyan, mégis meghatározzák az élet bizonyos pontjait. Sok más mellett ilyenek a különféle szabályzatok” – mondta Trócsányi László, hozzátéve: az önálló közigazgatási bíróságok határoznak majd az önkormányzati rendeletek érvényességéről is.
A Közigazgatási Felsőbíróság elnökéről az Országgyűlés szavaz, várhatóan jövő tavasszal. Ennek a fórumnak Esztergomban lesz a székhelye.
Trócsányi László beszélt arról is, hogy nemrégiben három munkabizottságot alakított meg azzal a feladattal, hogy „különböző szempontok szerint áttekintsék, értékeljék az alaptörvény és a sarkalatos jogszabályok egyes rendelkezéseit”. Arra a kérdésre, hogy újabb alaptörvény-módosítások jöhetnek-e, azt válaszolta, hogy az említett felülvizsgálatot követően ez nem zárható ki.
