Újabb kiszivárogtatások láthatnak napvilágot Magyarországról. A Magyar Nemzet szerint erről tájékoztathatta Orbán Viktor az MSZP és LMP frakcióvezetőjét. A miniszterelnök azután hívta konzultációra a parlamenti pártokat, hogy nemrég nyilvánosságra került: Budapesten is volt lehallgató központja az Egyesült Államoknak. A kormányfő szerdán a Jobbik frakcióvezetőjével folytatja a konzultációt. Ezt követően a Fidesz képviselőcsoportja javaslatot tesz egy a lehallgatási botránnyal foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság felállítására. Schiffer András a Hír Televízió Magyarország élőben című műsorában azt mondta: egyetértettek Orbán Viktorral abban, hogy tömegesen sérültek az emberi jogok az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) törvénytelen gyakorlata során.
Három napig bárkit megfigyelhetnek
Véget vetnek a tömeges adatgyűjtésnek, a külföldi politikusok megfigyelését pedig korlátozzák. Ezt ígérte az amerikai képviselőház egyik szakbizottságának elnöke Brüsszelben az Európai Parlament ülésén. Azon azonban nem kívánnak változtatni, hogy három napig minden, Amerikába érkező külföldit megfigyelhessen a nemzetbiztonsági szolgálat, külön engedély nélkül.
„Az NSA visszaélt a bizalommal és nem tudtuk ellenőrizni a tevékenységüket” – ismerte be az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága előtt James Sensenbrenner, aki az amerikai képviselőház bűnözéssel, terrorizmussal és belbiztonsággal foglalkozó albizottságának az elnöke. Sensenbrenner elmondta, hogy a 2001. szeptember 11-i terrortámadás védtelenül érte az Egyesült Államokat, nem voltak eszközeik a hasonló támadások megelőzésére, ezért erősítették meg a nemzetbiztonsági szolgálatukat. Az NSA azonban egy idő után olyan tevékenységet folytatott, amire nem volt felhatalmazásuk. Ezért elkészült egy törvényjavaslat, amelynek a szabadságjogi törvény nevet adták és amely a polgári szabadságjogokat hivatott garantálni, figyelve arra, hogy ne sérüljenek a nemzetbiztonsági érdekek sem. Véget kívánnak vetni az adatok tömeges összegyűjtésének. Csak azokat az információkat lehet majd beszerezni titkosszolgálati módszerekkel, amelyek a terrorizmushoz köthetők.
Az amerikai politikus azt is elmondta, hogy korlátozni kívánják a külföldi politikusok megfigyelését is. Számítanak Európára a terrorizmus elleni harcban, és fontosnak tartják az információk cseréjét, a kémbotrány miatt megrendült bizalmat pedig helyre kell állítani. Azt is kijelentette, hogy nem szabad különbséget tenni amerikai és európai állampolgárok között akkor, amikor a személyes adatok biztonságáról beszélünk. Ehhez képest azonban egy biztos: az USA nem tervez változtatni azon a gyakorlatán, hogy minden, az Egyesült Államokba érkező külföldi állampolgárt a nemzetbiztonsági szolgáltat 72 órán, azaz három napon keresztül megfigyelhet anélkül, hogy erre bármilyen különleges engedélye lenne, vagy hogy erről bárkit tájékoztatniuk kellene.